Mit nézzen és mit ne nézzen a gyermekünk?
A kisgyermekek fantáziavilága nagyon gazdag, így számukra a mesék kiváló terepet jelentenek a félelmekkel való szembenézés terén.
A különböző szereplők, a velük való azonosulás, a cselekmények átélése segít a saját szorongásokkal és félelmekkel való megküzdésben (sárkányt legyőző királyfi), a saját félelmek meg tudnak testesülni egy-egy negatív szereplőben (hétfejű sárkány, gonosz boszorkány).
A látott/hallott mesék bizonyos kognitív és érzelmi fejlettséget előfeltételeznek. Alapvető fontosságú, hogy a gyermek megtanulja: amit lát, az nem a valóság.
Ezért nem mindegy, hogy bizonyos filmekkel, internetes tartalmakkal mely életkorban találkozik. Amíg a valóság nem válik el egyértelműen a fantáziától, addiga legtöbb történet erős félelemkeltő hatással bír.
Az sem mindegy, hogy az adott mese mennyire rémisztő – a modern mesék képi és hangzásvilága olyan intenzív, ami túlzó lehet egy kisgyermek számára.
Azok a tartalmak a leginkább félelmetesek, amelyek nagyon realisztikusak.
Érdemes tudatosítani, hogy a gyermekek esetében kisebb korban a valóság és a fantáziavilág még nem válik el egymástól, később megjelenik egy mintha-világ, amelyben már kettős módon vannak jelen a valóság és a fantáziavilág elemei (mintha játékban a babakonyhában főz, és imitálja, hogy megeszi az ételt). A valóság és a fantáziavilág tényleges kettéválása nagyjából 10-12 éves korra tehető.
A kamaszkorra, kb. 13 éves kor felett érkezik el a gyermek az úgynevezett szimbolikus gondolkodás szintjére, amikor már képes arra, hogy elvonatkoztasson a konkrétumoktól, tud átvitt módon gondolkodni.
Fontos, hogy a gyermek számára legyenek elérhetőek olyan felnőttek, akikkel a látottakat, hallottakat meg tudják beszélni. Ellenkező esetben egy-egy váratlanul megnézett tartalom komoly sokkot, traumatikus élményt jelenthet.
Ilyenkor könnyen megjelenhetnek alvási nehézségek, rémálmok, szorongásos tünetek, romolhat az iskolai teljesítmény, igényelheti a gyermek újra az együtt alvást a szülőkkel.
Amennyiben ezeket a tüneteket észlelik a szülők, vagy ezek valamelyike tartósan fennáll, érdemes szakember segítségét kérni.
A gyermekeket teljes mértékben sajnos nem tudjuk megóvni az életkornak nem megfelelő tartalmaktól, de ha a nevelés részeként megtanítjuk őket a biztonságos internethasználatra, ha a tévé nem virtuális bébiszitter, ha a szülő-gyermek kapcsolat bizalmon alapul, melyben a fiatal mer kérdezni, sokat tehetünk azért, hogy gyermekünk biztonságosan használja a telekommunikációs eszközöket.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Arany Szeptember: összefogás a gyermekkori daganatok korai felismeréséért
- Visszafordítható-e a szívelégtelenség?
- Korábban jöhet a pubertás a parfümök és a kozmetikumok miatt
- Százezreket érint a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése
- Itt az ideje a gyermekünk szemvizsgálatának
- Öt másodpercre van szükség a békésebb vitákhoz
- Kiégés ellen: hétféle módon is kipihenhetjük magunkat
- A macskák majdnem fele apportíroz
- Fejfájás, fülfájás, kattogás? Az állkapocsízület is lehet a baj forrása
- Hogyan diagnosztizálható a PTSD?
- Vissza az edzőterembe: 10 + 5 tipp a szeptemberi újrakezdéshez
- Szeptember, a tüdőfibrózis hónapja
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!