Szimpatika – Hideg-meleg immunerősítés: szauna, gőzfürdő, hidegterápia

Évezredes hagyomány  

A vándorló, északi nomádoknak már voltak primitív szaunáik. A földbe gödröt ástak, ebbe tüzet raktak, felülről befedték, hogy fürdésre alkalmas, meleg helyet készítsenek. A fürdőzőknek azonban várniuk kellett a tűz kialvásáig, mielőtt használni kezdték a szaunát.  

A finn szauna szó igen ősi, amelynek nincs ismert etimológiai előzménye, feltehetőleg mindig is az előbb leírt gödörfürdő megnevezésére szolgált. Ez a forró szoba később füstszaunává fejlődött, amely az északi szaunák leghagyományosabb formája. 

A szauna régen többfunkciós helyiségként működött. A tisztálkodás mellett húst szárítottak benne, és más hasonló mezőgazdasági tevékenységeket is ott végeztek.

Gyógyítás helyszínéül is szolgált: nemcsak természetgyógyászati eszközként használták, hanem az orvos és a kuruzsló is ott gyógyított. Utóbbi esetében a szauna sötétsége hozzájárult a misztikus hangulathoz.

A szauna rituális helyszínnek bizonyult Szent Iván éjjelén, amikor finn szokás szerint az eladósorban lévő lányokat különleges szaunázással tették még kelendőbbé, miközben a nyárfa és más növények illatában egy öreg anyó varázsigéket mondogatott. 

A 20. század elejéig a füstszauna volt az egyetlen szaunafajta. Ennek hátránya, hogy a befűtéshez sok idő kellett, tisztán tartása pedig nehéz és tűzveszélyes is volt. A század folyamán történt iparosodással együtt megjelentek a városokban a közszaunák, amelyeknek már kéményük is volt.

Elterjedésük után a „mökkik”, vagyis a tóparti, hétvégi nyaralók mellé is ilyen házikókat építettek. A mökki szó jelentése: hétvégi ház, melynek tartozéka a szauna, amely általában a finn tóvidéken található.

Szélesebb körben való elterjedésében az áttörést az 1936-os berlini olimpia hozta. A finn sportolók ugyanis a szaunát tekintették sikereik kulcsának, ezért szálláshelyük mellett építettek egyet. A sportorvosok érdeklődve kezdték kutatni, hogy milyen összefüggés lehet a gőz és a teljesítmény között.

Hamarosan kiderült, hogy a rendszeres izzadás méregtelenít, a forró levegő kiválóan edzi az ereket, így selymes bőrt eredményez, és lassítja az öregedési folyamatokat. Helyreállítja a vízháztartást, megnyugtatja a testet és a lelket, télen felmelegít, nyáron pedig szabályozza a verejtékezést. 

Szaunázási etikett  

Egy nyugodt, alapos szaunázás általában 3-4 ismétlésből áll, és nagyjából 1,5 órát vesz igénybe. Legelőször ajánlatos lezuhanyoznunk, hogy eltávolítsuk a bőrünkről a szennyeződést. A törölközésre is oda kell figyelni, mert a test felszínén lévő víz megakadályozza az újabb izzadást és a párolgást. 

Az ajánlott hőmérséklet 70-90 °C-ra tehető, de akár a 130 °C-os meleget is elérheti. A nagyobb és jobb minőségű szaunákban a padokat több szinten helyezik el. Lent alacsonyabb a hőmérséklet, míg fent a legmelegebb.

A kövekre locsolt vízből fejlődő forró gőz, a „löyly” hatására sokkal melegebbnek érezzük a levegőt, miközben hőmérséklete változatlan. Tehát így növelhetjük a hőérzetet, és igazából ezáltal kezdünk el izzadni.

A szaunázást még kellemesebbé tehetik a dézsa vizébe kevert illatos olajok, mint amilyen a fenyő-, az eukaliptusz- vagy a mentaolaj. A víz öntésére szolgáló két legfontosabb eszköz a dézsa és a kanál.

Amikor már túl melegnek érezzük a levegőt, érdemes kimenni, és lehűteni magunkat. Ez a megfelelő hőmérséklet és gőzöltetés mellett általában 10–15 perc után bekövetkezik.

A lehűtés történhet sétával a szabad levegőn, hideg vízzel történő zuhanyzással, hideg medencébe, extrémebb esetben – télen és elsősorban vidéken – jégkútba merüléssel, északon pedig lékben fürdéssel is.

Ha merülésre nincs lehetőségünk vagy nem szeretnénk megtenni, akkor elég csupán kiállni a hideg levegőre. Téves az a feltételezés, hogy a forró szauna után rögtön jéghideg merülőfürdőt kell venni. Ez a hirtelen összehúzódó erek miatt megterhelő a szervezet számára, szélsőséges esetben infarktushoz is vezethet.

A lehűlést a lábfejek meleg vizes áztatása követi, amivel helyreállítjuk a vérkeringést. A szaunába szárazra törölközve kell visszatérni, hogy a bőrön maradt párolgó, hűtő hatású víz ne hátráltassa az újabb izzadást. 

Szaunázás közben igyunk minél több folyadékot a víz pótlására. Az alkoholos italok fogyasztása kerülendő, bár hozzá kell tenni, hogy a finnek rendszeresen söröznek szaunázás közben.  

Egészségmegőrzés szaunázással  

A szaunázás a vérkeringés fizikai igénybevétele révén edzi a szívet, ugyanakkor vérkeringési zavarokkal és szívpanaszokkal küzdőknek vigyázniuk kell, hiszen az ő szervezetük számára túl nagy lehet az igénybevétel.

Az izzadás során a szervezetből természetes úton távoznak méreganyagok, a szaunázás ezt a természetes folyamatot fokozza. Ezáltal hangulatjavító és stresszoldó hatása is van. Továbbá jó hatással van a bőrre, és az álmatlanságban szenvedőknek is előnyös. 

Az izomláz enyhítésében kellemes gyógymód, sőt a sportolóknak a bemelegítésben is segíthet. 

Kismértékben orvosság, nagymértékben gyógyszer – vallják a szaunázásról fent, északon. Finnországban ma is sokan receptre, orvosi előírásra szaunáznak. Azt tartják, hogy a hirtelen megnövő pára- és iontartalom serkentőleg hat az agyműködésre.

Ha egy finn szívbeteg orvoshoz megy, nem tiltják el a szaunázástól, azt azonban hozzáteszik, hogy módjával használja a forróságot. A hirtelen hőmérséklet-változás – a hideg, meleg folytonos váltakozása – nem ajánlott a magas vérnyomásban szenvedőknek.

Gőzfürdő

A gőzfürdő és a szauna – funkcióját tekintve – hasonlít egymásra. A szaunában, amit száraz gőznek is neveznek, jóval magasabb a szokásos hőmérséklet (körülbelül 80-90 °C), a relatív páratartalom pedig sokkal alacsonyabb, mint a gőzfürdőben (azaz körülbelül 30%-os).

A gőzfürdőt 35-40 °C hőmérsékletű, magas vízgőztartalmú gőzkamrákban végzik. Hatására a bőr pórusai kitágulnak, tisztulnak, fokozódik a faggyúmirigyek elválasztása, élénkebbé válik a vérkeringés, az izmok ellazulnak, és a légutak nyálkahártyájának hurutja is oldódik.

Gőzfürdőzésre kevés helyen, leginkább a gyógyfürdőkben van lehetőség, bár ma már léteznek többfunkciós szaunakabinok is, amelyek száraz és nedves gőz előállítására egyaránt alkalmasak. 

A gőzfürdőben rövid idő alatt erős izzadás lép fel, és a magas páratartalom miatt az izzadság nem tud elpárologni, ezért hőtorlódás következik be. Ez nagy megterhelés a szív és a vérkeringés számára, ezért még a teljesen egészségesek is csak 10-15 percig tartózkodhatnak bent, a betegek pedig csak orvosi utasítás alapján vehetik igénybe.

A gőzfürdőben felhevült testet langyos, majd hűs fürdőben fokozatosan kell lehűteni. Ezután legalább 30 perc pihenésre van szükség.  

Hidegterápia  

A hidegkamrában a szervezetre ható hidegsokk következtében csillapodnak a fájdalmak, és beindulnak az immunrendszer öngyógyító, gyulladáscsökkentő folyamatai. Elsősorban reuma, továbbá ízületi betegségek, krónikus ekcéma, pikkelysömör és sportsérülések esetén hatásos.  

A teljestest-hidegterápiát a hőingereknek az idegrendszerre az ingerlési állapotban kifejtett idegi-reflexes összefüggései alapján fejlesztették ki. Hatásainak alapja a csaknem egész testre kifejtett behatás, amely hirtelen történik, és maximum 3-4 percig tart.

A terápia során a kamra kezelőrészlegében a levegő általában -100 és -110 °C közötti hőmérsékletű, a bőrfelszín hőmérséklete pedig megközelítőleg +5 °C-ra csökken.

A szervezetre ható hidegsokk következtében csillapodnak a fájdalmak, és beindulnak az immunrendszer öngyógyító, gyulladáscsökkentő folyamatai. Ez hozzájárul a gyorsabb izomregenerációhoz, valamint nyugtatja az idegrendszert is.  

A hidegterápia vagy más néven krioterápia egyik legelterjedtebb eszköze a krioszauna.

A hideg vizes fürdőzés pozitív hatásai  

A hidegterápia alkalmazható magas vércukorszint ellen, a hideg hatására ugyanis gyorsan csökken a vércukorszint. A hideg víz hatással van a nyirokrendszerre is, ami befolyásolja az immunrendszert, így elősegíti, hogy a sejtek egészségesek és fittek maradjanak. 

A hidegterápia serkenti a véráramlást is. Amikor a test hideg vízbe merül, a vérkeringés felgyorsul, hogy több energiát szállítson a szervekhez. Ezután a szív arra kényszerül, hogy hatékonyabban pumpáljon. A testünk több energiát igényel, mivel több hőt kell előállítania, ezért több kalóriát éget. Ennek a folyamatnak a rendszeres gyakorlása támogatja a vérkeringés egészségét.  

A hideg víz csökkenti a károsodott szövetek hőmérsékletét, és összehúzza az ereket. Ez segít csökkenteni a duzzanatot és a gyulladást. Az idegvégződéseket is zsibbasztja, hogy azonnal enyhítse a fájdalmat. 

A hidegben való rendszeres fürdésről kimutatták, hogy fokozza az anyagcserét, és körülbelül 16%-kal növeli a teljes test metabolizmusát. A testfelületünk szándékos lehűtése olyan reakciókat vált ki a szervezetünkben, amelyek fenntartják a belső hőmérsékletet.

Néhány ilyen reakció felgyorsítja az anyagcserét, ami hőtermelést okoz, ez pedig súlycsökkenést eredményez. 

A hidegterápiának jótékony hatása van az erekre, a bőrre, valamint energikusabbá tesz. Erősítheti az immunrendszert, testileg-lelkileg frissítő hatású, sportolóknál és balettművészeknél segítheti a terhelés utáni regenerációt, csökkentheti a sérülésveszélyt, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő is.