Szimpatika – A fiatalkori szemszárazság okai és kezelése

A szem egészséges nyitva tartásához és a panaszmentes látáshoz a szemet körülvevő tényezők (fény, környezeti páratartalom, szél) hatását ellensúlyozandó, egységes folyadékfilm-borítás szükséges a szem felszínén.

Ezt normális esetben a könny alaptermelését végző sejtek biztosítják, és a könnyet a pislogás teríti szét a szem felszínén. Ezek a funkciók változnak meg szárazszeműség esetén.

Két  különböző betegség a szem felszínén

A szemfelszín betegségeit 2 fő csoportra lehet osztani: az első csoport a szem felszínének szárazsága (szárazszeműség), a másik csoport a szemfelszínbetegség, ami az első csoportnál súlyosabb állapotot jelöl. 

Szemszárazság esetén a termelt alap könnymennyiség nem képes folyamatosan bevonva tartani a szem felszínét. Emiatt a szemfelszín időnként kiszárad, lényegében úgy, mintha a mosogatóban mosnánk el egy teflonedényt, amelyről a folyadék szétszalad és nem tapad meg a felszínén.

A szárazzá vált szemfelszín idővel egyre inkább panaszt okoz, és a beteg pontosan nem meghatározott, de egyértelmű komforthiányt, szempirosságot, diszkomfortérzést tapasztal. A szárazság miatti diszkomfortérzés előbb-utóbb idegentest-érzést vált ki a szem felszínén.

Erre reakcióként a nagy könnymirigyből hirtelen könnytermelés indul meg. A szárazszeműségben szenvedő személy pedig úgy fordul az orvoshoz, hogy a fő panasza a hirtelen, erős könnyezés. Valójában ez a nagy könnymirigyből eredő, hirtelen könnyelválasztás válasz a szemszárazság miatt megjelenő idegentest-érzésre.

A szemfelszínbetegség esetén a gyulladásos komponensek kerülnek előtérbe. A szem felszínén nem pusztán könnyhiány és abból adódó irritációérzés jelenik meg, hanem gyulladásos sejtek, sejtpusztulás és az ehhez tartozó helyi immunológiai reakciók is.

A szemfelszín ilyen betegségeit kiválthatják immunbetegségek, melyek lehetnek a teljes szervezetet érintők vagy a szem felszínére lokalizáltak, de okozhatják tartósan alkalmazott szemcseppek is a toxikus konzerválószerek illetve egyes nem tolerált hatóanyagok révén. A szemfelszínbetegség hozzáértő, komplex szemorvosi ellátást igényel, ami messze túlmutat a szárazszeműség mindennapos menedzselésén.

A szárazszeműség időseken és fiatalokon

A szárazszeműség gyakorisága azért növekedett meg a modern időkben, mert a szemfelszínről történő könnyelpárolgás az életvitel miatt fokozódott. A könnytermelés az életkor előrehaladtával természetes módon csökken.

Éppen ezért az idős személyek enyhe vagy közepes szemszárazsága nem újdonság, régóta ismert a szemészetben. Ezek a betegek könnypótlást (műkönny cseppet) kell hogy használjanak.

A változást a kiterjedt monitor- és főként a kiterjedt mobiltelefon-használat hozta meg: modern világunkban az időseken kívül a középkorúak, sőt a tizenéves fiatalok is egyre növekvő számban és arányban tapasztalnak szemszárazság jellegű panaszokat.

Különösen jelentős a probléma az Amerikai Egyesült Államokban és főként annak száraz levegőjű területein. Ebben az esetben a szem szárazzá válásának oka nem a csökkent könnytermelés, hanem a túlzott könnypárolgás.

Amikor tartósan monitort vagy mobiltelefont nézünk, esetleg hosszú ideig olvasunk, varrunk vagy más hasonló tevékenységet végzünk, a fokozott odafigyelés mellett a percenkénti pislogások száma  jelentősen lecsökken.

Ez azt jelenti, hogy a szem felszínéről időegység alatt sokkal több könny párolog el, mint a szokásos vegyes tevékenység mellett. A helyzetet rontja, ha a környezet száraz és meleg, illetve ha légkondicionálás is történik, hiszen ezek a hatások fokozzák a folyadékok, így a könny párolgását.

A fiatalok esetében a szárazszeműség tehát a túlzott igénybevétel, a túlzott könnypárolgás és nem pedig az elégtelen könnytermelés miatt jön létre.

Mit tegyünk fiatalkori környezeti hatás okozta szemszárazság esetén?

A fentiekből következik, hogy a fiatalkori szemszárazság, ha tartós monitor- illetve mobiltelefon-használat következtében alakul ki, valójában nem betegség, hanem ergonómiai probléma, azaz a munkakörülmények miatti túlterhelés következménye.

Amennyiben lehetséges, célszerű a monitor használatot nem folyamatosan végezni (legalább óránként megszakítani és más tevékenységet végezni néhány percre). Szükség esetén, akár fiatalkorban is műkönnyet érdemes alkalmazni, hiszen az kevésbé párolog, mint a saját fiatalkori, jó minőségű könny, így hosszabb ideig képes a szemfelszínen a könnyfilmet folyamatosan biztosítani.

Amennyiben a panaszok a nap folyamán egyre fokozódnak a tartós monitorhasználat mellett, életmódot is célszerű váltani: hosszabb szüneteket célszerű beiktatni, és ha lehet, időlegesen kissé párásabb környezetben tartózkodni. Fontos, hogy a fiatal ne dörzsölje a szemeit, mert ettől az érágasság és a diszkomfortérzés növekszik.

Érdemes tudni hogy a műkönny használata nem gyógyítja meg a már kialakult, a túlzott könnypárolgásból eredő aktuális szemfelszíni diszkomfortérzést, tehát egy csepp műkönny nem szünteti meg az aktuális panaszokat.

Összefoglalva tehát, a fiatalkori szárazszeműség a szem túlzott, tartós igénybevételéből eredő állapot, valójában nem betegség.

Odafigyeléssel, enyhe életmódváltással és szükség esetén rendszeres műkönnyhasználattal a probléma lényegében megoldható, de csak addig, amíg az életmódi szempontokat az érintett személy rendszeresen alkalmazza.

Mindazonáltal tudni kell, hogy egyes komoly szemészeti betegségek, például a zöldhályog vagy glaukóma bizonyos formái okozhatnak a fentiekhez hasonló tüneteket fiatalokon, ezért közepes vagy erős panaszok esetén mindenképpen ajánlott szemorvosi vizsgálatra jelentkezni.