Szimpatika – Mit érdemes tudni a növényi hatóanyagokról?

A növényi hatóanyagok jelenleg is nagyon fontos szereppel bírnak nemcsak a fejlődő országok orvoslásában, de a modern világban is. A gyógyszertárainkban megvásárolható minden negyedik készítmény még ma is növényi eredetű hatóanyagot tartalmaz. A gyógynövények hatóanyagai számos formában előfordulhatnak különböző készítményekben. Készülhetnek a növény egyes részeinek direkt felhasználásával, a növényből kivonat készítésével vagy a konkrét hatóanyag izolálását követően a tiszta hatóanyagból.

A gyógynövényalapú készítmények típusai az alábbiak lehetnek:

• gyógynövénykészítmény: a teljes gyógynövényt vagy annak azt a részét tartalmazza, amely a hatóanyagot a legnagyobb mennyiségben tartalmazza (pl. növényi por, teafű);
• gyógynövénykivonat: a gyógynövény hatóanyagának kivonása speciális technológiával, aminek köszönhetően azt koncentráltabb formában tartalmazza (pl. tinktúra, desztillátum, préselt lé);
• izolált növényi hatóanyag: a gyógynövény hatóanyagát tisztán tartalmazó izolátum (pl. a mákban található jól ismert fájdalomcsillapító morfin vagy a rózsameténgben található vinkrisztin, amely ma is használt kemoterápiás szer);
• félszintetikus növényi hatóanyag: a növény hatóanyaga kiindulási anyagként szolgál – kémiai úton továbbalakítják, hogy befolyásolják a hatást vagy a mellékhatásprofilt (pl. az előbb említett morfint további opioidszármazékokká alakítva egészen különleges, pl. a morfinfüggőség terápiájában alkalmazott szereket lehet kinyerni).

Tévhitek a növényi hatóanyagokkal kapcsolatban

A gyógynövényeket tartalmazó készítmények egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek számos országban. Ez alapvetően jó irány, hiszen rengeteg valóban hatékony gyógynövényt ismerünk évezredek óta, amelyek jól alkalmazva kiváló terápiás hatással bírnak – azonban van néhány tévhit is a növényi gyakori hatóanyagokkal kapcsolatban.

A gyógynövények felhasználását segítő, azonban téves elgondolások:

• A természetes anyagok a szintetikumoknál kevésbé „szervezetidegenek”, ezáltal nem lehetnek mérgezők, veszélyesek a szervezetre.
• Élettanilag minden anyag, amely nem a szervezeten belül keletkezik, vagy nem az alapanyagcsere-folyamatok része (például a különböző táplálékforrások), idegennek számít. Sőt, hétköznapi anyagoknak is egészségkárosító (mérgező) hatásuk van túlzott mennyiségben. Ráadásul számtalan közvetlen ellenpélda is létezik a fenti gondolatra, többek között a jól ismert gyilkos galóca halálos mérge vagy a tiszafa mérgező magja.
• „A természetes anyagoknak nincsenek mellékhatásaik, hiszen természetesek.”

Az előző részben felsorolt gondolatok itt is igazak. De jelentős káros mellékhatással rendelkezik például a felfázáskor olyan közkedvelten alkalmazott medveszőlőlevél-tea is, amelyet nem szabad 5 napnál tovább fogyasztani a májkárosodás kialakulásának magas veszélye miatt! Fontos tehát megjegyezni, hogy az idegen anyagok nem eredetükből kifolyólag lehetnek „veszélyesek”, hanem a szervezetben kiváltott nem kívánt hatásaik miatt.

Gyógynövénykészítmények Magyarországon

A gyógynövények jelenleg számos termékkategóriában megtalálhatók Magyarországon (növényi eredetű gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, orvostechnikai eszközök, étrend-kiegészítők, funkcionális élelmiszerek, kozmetikumok). A gyógynövénykészítmények az alábbi termékkategóriákba tartozhatnak:

• vényköteles gyógyszer: vényköteles lehet a tiszta növényi hatóanyagból vagy izolált/dúsított növényi kivonatból készült készítmény, amelynek gyógyító hatása egyértelműen bizonyított;
• vény nélküli gyógyszer: vény nélküli, de szintén a gyógyszer kategóriába tartozhat az előbbieken felül a növényi drog (pl. szárított növényi por), amelynek gyógyító hatása szintén bizonyított;
• hagyományos növényi gyógyszer: ebbe a kategóriába olyan növényi készítmények tartoznak, amelyek felhasználása hagyományos alapokon nyugszik – legalább 30 éve használatban van az adott javallatra az Európai Unióban;
• étrend-kiegészítők és speciális, gyógyászati célra szánt tápszerek: csak bejelentési kötelezettséggel bíró termékek; sem hatékonysági, sem biztonságossági vizsgálattal nem kell rendelkezniük a forgalomba hozatalhoz;
• kozmetikumok;
• orvostechnikai eszközök.

Tehát megfelelő minőséggel és az elvárt hatással rendelkező gyógynövénykészítményt csak akkor kap, ha gyógyszernek minősített (vényköteles, vény nélküli, hagyományos növényi) készítményt vásárol! A vásárlást megelőzően érdemes egészségügyi szakemberrel (kezelőorvos vagy gyógyszerész) megvitatni, mely készítményeket érdemes alkalmazni az egészségmegőrzés vagy az aktuális tünetek enyhítése érdekében. Ez azért is fontos, mert az alkalmazható gyógynövények körét a rendszeresen szedett gyógyszerek befolyásolhatják!