Magyarországon a gyermekek 8-9%-a koraszülött (minden 10 újszülött közül 1 koraszülött). Általában elmondható, hogy a fejlett országokban a koraszülés előfordulása az elmúlt 20 évben változatlan. Magyarországon a minden előjel nélküli koraszülés egyre kevesebb, köszönhetően az orvostudomány és a technika fejlődésének.
A koraszülés spontán kezdődik, és ugyanúgy jelentkezik, mint a normál szülés. Az alábbi jelek esetén (amennyiben a 37. terhességi hét előtt fordulnak elő) koraszülésre kell gondolni:
Amennyiben a koraszülés jelei észlelhetők, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt! A mentő kiérkezéséig kerülni kell a fizikai terhelést. Az esetek mintegy 50%-ában nincs azonosítható ok, a koraszülés spontán bekövetkezhet.
Az alábbi tényezők fokozottan emelik a koraszülés kockázatát:
Egyes terhességgel összefüggő állapotok szintén vezethetnek koraszüléshez.
Ezek lehetnek például:
A koraszülés következtében az újszülöttek egy részénél maradandó károsodások alakulhatnak ki, mivel idő előtt, még bizonyos mértékben fejletlen állapotban jönnek a világra. Ennek számos hosszú és rövid távú hatása lehet. Rövid távon az egyik leggyakoribb probléma az újszülöttkori légzési distressz szindróma (IRDS), ami a légutak fejletlen állapota miatt alakul ki. Ezenkívül a koraszülöttek keringési rendszere, hőszabályozása, immunrendszere és anyagcseréje szintén fejletlen, ami megnehezíti alkalmazkodásukat a méhen kívül élethez.
A koraszülötteknél hosszabb távon is maradhatnak egészségi szövődmények:
Fenyegető koraszülés esetén a kórtörténet felvételét követően számos vizsgálatot rendelhetnek el a koraszülés kivizsgálása céljából. Fizikális vizsgálat: a koraszülés fizikálisan észlelhető jeleit vizsgálják.
Az elvégzett vizsgálatok után a kezelőorvos értékeli a kapott eredményeket, és kiválasztja a legjobb kezelési módot. A rendelkezésre álló kezelési módok közül egyik sem a koraszülés okát, hanem annak tüneteit kezeli. Magas rizikófaktorú terhesek esetében javasolt a minél előbbi ágynyugalom, a mérsékelt fizikai aktivitás és a nemi aktusok kerülése. Koraszülés esetén elsődlegesen gyógyszeres kezelés (tokolitikum) jön szóba. Ennek célja a méhösszehúzódások csökkentése, valamint megszüntetése. Alkalmazhatnak antibiotikumot is megelőző céllal. A 35. terhességi hét előtt ún. szteroidprofilaxis is szükséges az légzési distressz szindróma (IRDS) megelőzése céljából. Előrehaladott állapot esetén már megindult koraszülésről van szó. Ilyenkor a koraszülés kíméletes vezetése és a magzat védelme a cél. A szülésnél minden esetben jelen van az újszülöttek ellátására specializálódott szakorvos (neonatológus). A szülés után a koraszülöttet intenzív terápiás osztályon gondozzák. Kifejezett és tökéletes megelőzési mód még nem áll rendelkezésre a koraszülés megelőzésére. A legfontosabb, hogy a várandós nő rendszeresen részt vegyen a várandósgondozáson, mivel ott időben felismerhetők a rizikótényezők és a veszélyt jelentő állapotok.
Továbbá az alábbi szempontok betartásával jelentősen csökkenthető a koraszülés kialakulásának kockázata: