Szimpatika – A stresszorok alkalmazkodási zavart okozhatnak

A legtöbb alkalmazkodási zavar átmeneti jellegű, és a stresszhatás megszűnésével elmúlik, ritkább esetben azonban krónikussá is válhat, amelynek következtében különféle pszichiátriai problémák, szorongás, depresszió alakulhat ki, az érzelmi és viselkedésbeli zavar pedig a hétköznapi tevékenységeket és kapcsolatokat is befolyásolhatja.

Ha az élet valamely területén megváltoznak a körülmények, az új helyzethez való alkalmazkodás megterhelheti a belső kapacitásokat, és feszültséget okozhat. Stresszes helyzetek mindenki életében előfordulnak, a gond akkor kezdődik, ha valaki nem tudja megfelelően kezelni ezeket. Ilyenkor jelentős funkciókárosodás léphet fel (például teljesítményromlás a tanulásban, munkában). Depressziót és/vagy szorongást élhet át a beteg, ami negatív irányba befolyásolja a megszokott életvitelét, a közösségi tevékenységet.

Az alkalmazkodási zavarok bármely életkorban jelentkezhetnek. Gyermekeknél többnyire iskolai problémák vagy a szülők válása, felnőtteknél leggyakrabban párkapcsolati viszály, ritkábban költözés vagy jogi problémák állnak a hátterében.

Stresszt okozó ingerek, események – stresszorok – például az alábbiak lehetnek:

érzékszervi (szenzoros) túlingerlés (például fény, zaj);

jelentősebb életesemények: házassági konfliktusok, válás, közeli hozzátartozó halála, költözés, börtönbüntetés, betegség, haláleset, baleset, nyugdíjazás, szexuális problémák, anyagi nehézségek;

munkahelyi változások, problémák: állás elvesztése, új munkahely, üzleti problémák, túlterhelés, konfliktus a főnökkel, kollégákkal;

traumatikus (kataklizmatikus) események: pl. háború, természeti katasztrófa, járvány.

A krízishelyzetek érintettjei között egyenlő számban vannak férfiak és nők, de gyakoribb az egyedülállók és a kedvezőtlenebb társadalmi helyzetben élők körében.

Az alkalmazkodási zavarok legjellegzetesebb tünetei:

a hangulati élet zavara,

aggódás,

reményvesztettség érzése,

tehetetlenség, kilátástalanság,

kétségbeesés érzése,

szorongás,

a magatartás zavara, illetve ezek kombinációi.

A gondolkodás gyakran beszűkül, és csak a problémás helyzet, negatív élmény köré koncentrálódik. Csökken a problémamegoldó készség, amihez társulhat az értéktelenség érzése, önvádlás, esetleg bűntudat is. Az alkalmazkodási zavarok általában átmenetiek: a tünetek 3-6 hónap alatt elmúlnak. Ha azonban az érintett ennél hosszabb ideig nem talál megoldást a feszültséggel teli élethelyzetére, akkor a zavar krónikussá válhat, és megjelenhetnek a súlyosabb depressziós és szorongásos tünetek.

(...)

A teljes tartalom az egeszsegvonal.gov.hu oldalon tekinthető meg.