Migrén: tünetek, okok, kezelés és megelőzés

A migrénes rohamok gyakorisága és hossza

A migrénes rohamok gyakorisága jelentős egyéni eltéréseket mutat. Egyeseknél évente csupán néhány alkalommal jelentkezik, míg másoknál havonta több alkalommal is felléphet. A rohamok általában 4–72 óráig tartanak kezelés nélkül, de súlyos esetekben akár még hosszabbak is lehetnek.

A migrén nemcsak érzelmileg roppant megterhelő, egyben komoly gazdasági és társadalmi terhet is jelent. A WHO szerint például a migrén a 15-49 éves korosztály munkaképességének egyik vezető oka világszerte. A migrénben szenvedők gyakran képtelenek ellátni mindennapi teendőiket a roham idején, ami rendszeres munkahelyi hiányzásokhoz, sőt akár az állásuk elvesztéséhez is vezethet. Amennyiben pedig valaki úgy dönt, hogy dolgozik a rohamok alatt, annak nemcsak romlik a teljesítménye, hanem a pihenés hiánya miatt sokkal megterhelőbbé válnak a rohamok.

A migrén tünetei és fázisai

A migrénes fejfájás tünetei eltérő súlyossággal rendelkezhetnek. A migrénes rohamok általában három vagy négy fázisban zajlanak le:

1. Prodromális fázis (előjelző tünetek): A rohamot megelőző 24–48 órában jelentkezhet. Tünetei közé tartozhat a hangulatingadozás, az étvágy megváltozása, az ásítozás, a székrekedés, a gyakori vizelés, a nyaki merevség és a fokozott érzékenység a környezeti ingerekre.

2. Aura (aurás migrén esetén): A migrénes betegek körülbelül egyharmadánál a migrén aura megjelenésével is jár. Az aura általában 5–60 percig tart, és többnyire vizuális jelenségekből áll (például villódzó fények, cikk-cakkos vonalak, látótérkiesés). Ezen kívül érzékszervi- (zsibbadás, bizsergés), motoros- (gyengeség) és beszédzavarok is előfordulhatnak.

3. Fejfájás fázis: Ez a roham legkínzóbb része. A fájdalom többnyire féloldali, lüktető jellegű, és fizikai terhelés hatására súlyosbodik. Gyakran kíséri hányinger, hányás, fokozott fény- és hangérzékenység. A fájdalom lehet mérsékelt vagy rendkívül súlyos, és akár 72 órán át is tarthat, ha nem kezelik időben.

4. Rekonvaleszcencia (felépülési szakasz): A fejfájás elmúltával sokan még napokig tapasztalhatnak kimerültséget, koncentrációs nehézségeket, hangulati ingadozást vagy általános gyengeséget.

Érdemes külön is megemlíteni a migrén egyik speciális altípusát, a vestibularis migrént. Ezt a migréntípust szédülés, egyensúlyzavar és a tünetek mozgásra történő rosszabbodása jellemzi. A vestibularis migrén egyedi tulajdonsága, hogy fejfájással vagy anélkül is jelentkezhet, ezért sokszor nehézségekbe ütközik a diagnózis felállítása. Kezelése hasonló elveken alapul, mint a klasszikus migrén esetében.

Mi történik a szervezetben a migrénes rohamok alatt?

A migrén az elsődleges fejfájások egyik típusa, azaz nem szervi probléma, hanem más tényezők váltják ki. A migrén pontos mechanizmusa még nem teljesen tisztázott, de jelenleg több elmélet is létezik. A régebbi megközelítés szerint a migrént az agyi erek szűkülete (az aurafázis alatt), majd tágulata (a fejfájásos fázis alatt) okozza. Ma már úgy tudjuk, hogy bár az érrendszeri változások fontos szerepet játszanak a rohamok során, önmagukban nem magyarázzák meg a migrén tüneteit.

A mai kutatások ezért inkább az agyban lezajló kémiai és idegrendszeri folyamatokra helyezik a hangsúlyt. A migrén során kulcsszerepet játszik például a trigeminovaszkuláris rendszer aktivációja és a CGRP nevű neuropeptid felszabadulása, amely gyulladást, fájdalomérzetet és értágulatot okoz.

Meg kell ezen felül említeni az aurajelenségek kialakulásához köthető kortikálisan terjedő depolarizációt (korábban: kortikálisan terjedő depresszió), ami egy lassan terjedő idegsejt-aktivitási hullám az agykéregben. A kortikálisan terjedő depresszió hatással van az agyi vérkeringésre, emellett ingerelheti a fájdalomérző idegrostokat is.

Mi okozza a migrént?

A migrén kialakulásában genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. A betegség családi halmozódást mutat, azaz gyakrabban jelenik meg azoknál, akiknél a családban korábban már előfordult. A migrén egyes típusai, például a hemiplégiás migrén, konkrét genetikai mutációkhoz köthetők.

Meg kell említeni a hormonális hatások szerepét is. A migrén sokkal gyakoribb nőknél, különösen a hormonális változásokkal járó időszakokban és életszakaszokban – például menstruáció, terhesség vagy menopauza idején.

Leggyakoribb kiváltó tényezők:

• Stressz (vagy a stressz elmúlása)
• Alváshiány vagy túlalvás
• Időjárás-változás, hideg- vagy melegfrontok
• Erős fények, villódzó képernyő
• Koffeinmegvonás vagy túlzott koffeinfogyasztás
• Éhség, kihagyott étkezés
• Kiszáradás
• Alkohol, főleg a vörösbor (az alkohol kis mennyiségben is kiválthat rohamokat)
• Élelmiszerek és adalékanyagok (pl. nitrátok, nátrium-glutamát, egyes sajtok, csokoládé)
• Erős szagok (pl. parfümök)
• Fogamzásgátló gyógyszerek (egyes nőknél)

A migrén kivizsgálása

A neurológus a tünetek alapján általában meg tudja állapítani a migrén diagnózisát. Ezzel együtt vannak esetek (első fejfájásos roham, szokatlan tünetek stb.), amikor további vizsgálatok is indokoltak lehetnek más kórképek kizárása érdekében.

A migrén kezelése

A migrén kezelése kétféle célt szolgál: a roham gyors enyhítését és a rohamok megelőzését. A migrénes fejfájás gyógyszer segítségével kezelhető, illetve a megelőzésre is rendelkezésre állnak szerek. Ezek mellett rendelkezésre állnak alternatív terápiás opciók is, a

Akut (tüneti) kezelés:

• Pihenés: a sötét, csendes szobában történő pihenés segít a tünetek enyhítésében és elmulasztásában. Kerüljük a képernyőket is.
• Fájdalomcsillapítók: ibuprofen, naproxen, paracetamol – enyhe migrén esetén.
• Triptánok: közepesen súlyos rohamokra adják őket, az erek összehúzódását és a gyulladásos folyamatok csökkenését idézik elő.
• Ergotamin-származékok: ma már csak ritkán használatosak, főként akkor dönt mellettük az orvos, ha a triptánok nem hatnak.
• Hányinger elleni szerek: pl. metoklopramid.

Megelőző (preventív) kezelési opciók migrénes fejfájás ellen: akkor javasolt, ha a beteg havonta legalább 4–5 rohamot él át, vagy a rohamok súlyosak.

• Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek (béta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók)
• Antidepresszánsok
• Antiepileptikumok
• CGRP-gátló monoklonális antitestek – új, célzott terápiák súlyos, gyakori migrénes rohamok esetére

Bár a nem vényköteles fájdalomcsillapítók enyhe esetben segíthetnek, nem kapható igazán hatékony migrén gyógyszer vény nélkül, ezért is fontos, hogy időben orvoshoz forduljunk.

Alternatív terápiák:

• Akupunktúra: az akupunktúra több kutatás szerint csökkentheti a rohamok gyakoriságát.
• Biofeedback, relaxációs technikák.
• B2-vitamin (riboflavin), magnézium, koenzim Q10 – egyes tanulmányok szerint segíthetnek a megelőzésben.

Migrén ellen: a megelőzés lehetőségei

A migrén megelőzésében kulcsszerepet játszik az életmódbeli tényezők optimalizálása és a kiváltó okok elkerülése.

Ajánlások:

• Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás
• Kiegyensúlyozott, egészséges étrend
• Elegendő folyadék fogyasztása
• Stresszkezelés: meditáció, jóga, légzőgyakorlatok
• Mozgás: rendszeres, legalább közepes intenzitású testmozgás (pl. séta, úszás, kerékpározás)
• Migrénnapló vezetése: a migrénnapló segít azonosítani a rohamokat kiváltó tényezőket.
• Orvosi konzultáció: az orvosi konzultáció során nemcsak a gyógyszeres kezelést lehet megbeszélni, hanem a megelőzési stratégiákat is.

Tekintse meg a Szimpatika kínálatában kapható fájdalomcsillapítókat!