A kávét a madaraknak és a méheknek köszönhetjük
A Vermonti Egyetem számolt be arról az új kutatási eredményről, amely szerint a madarak és a méhek segítsége nélkül negyedével kevesebb kávé teremhetne csak. A PNAS folyóiratban közzé tett tanulmányból kiderült, hogy 30 kávéfarmon, valós körülmények közepette végzett kísérletek szerint a beporzással és a kártevők irtásával e két élőlénycsoport együtt különösen nagy szolgálatot tesz a farmereknek – és rajtuk keresztül minden kávéfogyasztónak.
A kutatások során kávéfarmokon különböző méretű hálók kombinációjának alkalmazásával szabályozták a kutatók, hogy egy-egy helyen milyen élőlények érhetik el a cserjéket. A kísérletekben négyféle helyzet volt: egyikben a madarakat zárták ki, másikban a méheket, a harmadikban mind a madarakat, mind a méheket, a negyedikben pedig szabad hozzáférésük volt az állatoknak a kávécserjékhez. A kísérletek végén összevetették, hogy melyik formában milyen volt a termés: ahol nem voltak állati segítői a farmernek, évi 1066 dollárral, kb. negyedével kevesebb volt a termés értéke hektáronként. Az egyik legérdekesebb tapasztalat az volt, hogy mennyire sokféle, Kanadából és az USA északi részéről érkező vándormadár járult hozzá a kávécserjék növényvédelméhez. Ez a tapasztalat a régiók közti, közös természetvédelmi érdekek fontosságát jelzi.
„Eddig a természet nyújtotta szolgáltatásokat külön-külön számították ki, majd egyszerűen összeadták az eredményt” – mondta el Alejandra Martínez-Salinas, a kutatás vezetője. „A természet azonban egy fontos kölcsönhatásokkal és kompromisszumokkal élő együttműködő rendszer. Most e kölcsönhatások ökológiai és gazdasági jelentőségét mutattuk be valós helyzetekben, farmokon végzett kísérleteinkben.”
A kísérletekből kiderült, hogy a korábbi vizsgálatok alulbecsülték az állatok nyújtotta szolgáltatások hatását, azt, amely a biológiai sokféleségnek köszönhetően a mezőgazdaságot és az emberi jóllétet segíti. Ezáltal az ökoszisztéma-szolgáltatások is nagyobb hatásúak és nagyobb értékűek együttesen, mint külön-külön.
A hasonló mérések fontossága abban rejlik, hogy így gazdasági haszonként mutatható be a fajgazdag természet jelenléte azok számára, akik csak a pénz nyelvét beszélik, és így a természetvédelmi törekvések remélhetőleg nagyobb, hangsúlyosabb támogatást nyernek.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
- Ábel Anita: „Azért vagyunk, hogy áttörjük a falat”
- Mentális betegségek és a bélflóra: szorosabb a kapcsolat köztük, mint hittük
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!