A kávét a madaraknak és a méheknek köszönhetjük

A Vermonti Egyetem számolt be arról az új kutatási eredményről, amely szerint a madarak és a méhek segítsége nélkül negyedével kevesebb kávé teremhetne csak. A PNAS folyóiratban közzé tett tanulmányból kiderült, hogy 30 kávéfarmon, valós körülmények közepette végzett kísérletek szerint a beporzással és a kártevők irtásával e két élőlénycsoport együtt különösen nagy szolgálatot tesz a farmereknek – és rajtuk keresztül minden kávéfogyasztónak.

A kutatások során kávéfarmokon különböző méretű hálók kombinációjának alkalmazásával szabályozták a kutatók, hogy egy-egy helyen milyen élőlények érhetik el a cserjéket. A kísérletekben négyféle helyzet volt: egyikben a madarakat zárták ki, másikban a méheket, a harmadikban mind a madarakat, mind a méheket, a negyedikben pedig szabad hozzáférésük volt az állatoknak a kávécserjékhez. A kísérletek végén összevetették, hogy melyik formában milyen volt a termés: ahol nem voltak állati segítői a farmernek, évi 1066 dollárral, kb. negyedével kevesebb volt a termés értéke hektáronként. Az egyik legérdekesebb tapasztalat az volt, hogy mennyire sokféle, Kanadából és az USA északi részéről érkező vándormadár járult hozzá a kávécserjék növényvédelméhez. Ez a tapasztalat a régiók közti, közös természetvédelmi érdekek fontosságát jelzi.

„Eddig a természet nyújtotta szolgáltatásokat külön-külön számították ki, majd egyszerűen összeadták az eredményt” – mondta el Alejandra Martínez-Salinas, a kutatás vezetője. „A természet azonban egy fontos kölcsönhatásokkal és kompromisszumokkal élő együttműködő rendszer. Most e kölcsönhatások ökológiai és gazdasági jelentőségét mutattuk be valós helyzetekben, farmokon végzett kísérleteinkben.”

A kísérletekből kiderült, hogy a korábbi vizsgálatok alulbecsülték az állatok nyújtotta szolgáltatások hatását, azt, amely a biológiai sokféleségnek köszönhetően a mezőgazdaságot és az emberi jóllétet segíti. Ezáltal az ökoszisztéma-szolgáltatások is nagyobb hatásúak és nagyobb értékűek együttesen, mint külön-külön.

A hasonló mérések fontossága abban rejlik, hogy így gazdasági haszonként mutatható be a fajgazdag természet jelenléte azok számára, akik csak a pénz nyelvét beszélik, és így a természetvédelmi törekvések remélhetőleg nagyobb, hangsúlyosabb támogatást nyernek.