A gyomnövények is hasznosak
A Sussexi Egyetem kutatói végeztek vizsgálatokat a közönséges gyomnövények szerepéről, amelyek során kiderült, e „gazok” sokkal jelentősebb mértékben járulnak hozzá a biológiai sokféleséghez, mint eddig véltük. A Journal of Applied Ecology szakfolyóiratban közzé tett kutatás eredményét a Eurekalert ismertette.
Dr. Nicholas Balfour és Francis Ratnieks professzor a szúrós, tüskés gyomként számon tartott és a beporzóbarát növények (pl. bíborhere, szurokfű) biodiverzitásra kifejtett hatását hasonlították össze. Azt vizsgálták, milyen növényt hányféle beporzó látogat meg.
A szúrós gyomok közé olyan fajok tartoztak, mint a jakabnapi aggófű (Jacobaea vulgaris) vagy a mezei aszat (Cirsium arvense) és a közönséges aszat (Cirsium vulgare), és megvizsgálták még a lósóska (Rumex crispus) és a lórom (Rumex obtusifolius) biodiverzitását is.
A réteken és legelőkön végzett terepi felmérésekből az derült ki, hogy a gyomokat kétszer annyi beporzófaj látogatta, mint az ugyanezeken a helyeken élő beporzóbarát növényeket. Bár számos korábbi kutatás is arra jutott, hogy e tüskés vadvirágok (a „gyomok”) igen jó szolgálatot tesznek a beporzók sokfélesége terén, eddig nem volt összehasonlító vizsgálat, amelyben egy az egyben vetették volna össze a beporzóbarátként ültetésre javasolt növényekkel.
Az aszat és rokonai sokkal több, és talán jobb minőségű nektárt is termelnek, s ezzel járulhatnak hozzá a rovarlátogatók gazdagságához, illetve e növényeknek olyan felépítésű a virágzatuk, amelyhez igen sokféle beporzó képes hozzáférni. Emellett e fajok igen nagy területen általánosan elterjedtek, és sokféle egyéb (nem elsődlegesen beporzóként ismert, ám a természetes életközösség részét képező) rovar számára is fontosak.
„Egyre nagyobb az az adatbázis, amely szerint a gyomok létfontosságú élelemforrást jelentenek a beporzók számára. E növényeknek nyílt virágzatuk van, amelyhez rengeteg különféle beporzó hozzáférhet, és átlag négyszer annyi nektárt termelnek, mint más növények” – tette hozzá Dr. Balfour.
A gyomnövények, amint azt a nevük pejoratív hangzása is jelzi, ma nemcsak alulértékeltek a természetben betöltött szerepüket tekintve, hanem egyenesen károsnak tartja őket a közvélemény. A most elkészült tanulmány igyekszik ezen a nézőponton változtatni.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
- Ábel Anita: „Azért vagyunk, hogy áttörjük a falat”
- Mentális betegségek és a bélflóra: szorosabb a kapcsolat köztük, mint hittük
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!