Az agyműködést is átalakítja az űrben töltött idő
Az Európai Űrhivatal és a Roszkozmosz közti együttműködés keretében lezajlott vizsgálatok során egy nagy nemzetközi kutatócsoport 12 orosz férfi űrhajós agyát vizsgálta meg azok űrrepülése előtt és után, és mikroszerkezeti változásokat tapasztalt – számolt be a Neuroscience News. A Frontiers in Neural Circuits szakfolyóiratban közzé tett eredmények szerint az agy fehérállományában tapasztalták e változásokat. Míg az idegsejtek sejttestéből álló szürkeállományban zajlik az információ feldolgozása, addig az idegsejtek nyúlványaiból álló fehérállomány a kommunikációs feladatokat látja el.
A kutatók egy speciális MRI technika, az ún. rostkövetés (FT) módszerével mérték fel a kozmonauták agyát. E technika lehetővé teszi, hogy az egyedi idegpályákat megvizsgálják. „A rostkövetés amolyan kapcsolási rajzot mutat az agyról. A mi kutatásunk az első, amelyben az űrutazást követő szerkezeti változásokat e módszerrel méri fel” – magyarázta Dr. Floris Wuyts, az Antwerpeni Egyetem idegkutatója. A 12 űrhajós űrutazása előtt és után készült agyfelvételeit 8 esetben egy-egy 7 hónappal később megismételt felvétele is kiegészítette. Az űrhajósok átlagosan 172 napos időszakot töltöttek el a Nemzetközi Űrállomáson.
A tapasztalt változások azt jelezték, hogy az agy mennyire alkalmazkodott az űrutazáshoz, így például egyes motoros agyterületek közti kapcsolatban láttak átalakulásokat. „A motoros területek agyi központok, amelyek elindítják a mozgásparancsokat. A súlytalanságban élő űrhajósnak pedig alapvetően meg kell változtatnia a mozgása módszereit a földi mozgásához képest. A kutatási eredményünk alapján az agy mondhatni újradrótozta magát” – magyarázta Andrei Doroshin, a kutatás vezetője, a philadelphiai Drexel Egyetem idegkutatója. Az űrbéli átalakulások még hét hónappal az űrutazás végét követően is kimutathatóak voltak.
Az eddigi biológiai változások közt a csontokat, izomzatot érintőeket jól ismerjük, ezért is kell az űrhajósoknak naponta legalább 2 órát edzeniük. Azonban az idegrendszeri átalakulásokat is figyelembe kellene venni, és valamilyen módon majd ellensúlyozni azokat. Azonban egyelőre ez az egész kutatási terület igen fiatal, így sok további vizsgálatra is szükség lesz ahhoz, hogy teljes képet kapjanak a kutatók a változásokról.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Az sem jó, ha túl sok van belőle és az sem, ha kevés
- Nyári hajproblémák és megelőzésük
- Köszméte, avagy a vitaminokban gazdag egres
- Tévhitek a napozásról és a naptejről
- Nyáron gyakoribb a kontaktlencse miatti fertőzés
- Törpemalacokat és kutyákat vizsgáltak az ELTE kutatói
- Miért rosszabbodnak a refluxos panaszok nyáron?
- Ezért igyunk fügefalevél-teát!
- Milyen betegségeket kaphatunk el az élővizekben vagy a strandon?
- Hűtsd le magad belülről
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!