Szimpatika – Magyar tudósok történetét is felviszik a Holdra

A közlemény szerint a legszélsőségesebb körülményeknek is ellenálló fémtáblán öt olyan kortárs magyar tudós munkásságát ismertetik, akik kutatásaikkal hosszú távon is hatással lesznek az emberiség jövőjére, emellett a Holdat radarhullámokkal elsőként elérő Bay Zoltánnak állítanak emléket. A kezdeményezést a Telenor és a Tungsram támogatja.

A Bay Zoltán vezetésével működő Tungsram kutatólaboratóriumának csapata 1946 elején Európában elsőként észlelte egy, a Holdra irányított radarhullám visszhangját. A kísérletben felhasznált jelösszegzési eljárás kiemelkedő szerepet játszott a világegyetem megismerésében és egy új tudományág, a radarcsillagászat alapjának megteremtésében - idézik fel a közleményben.

Az öt kortárs tudóst a Telenor Magyarország a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) segítségével választotta ki. A plaketten Ádám Veronika biokémikus, Barabási Albert László fizikus, Freund Tamás neurobiológus, Karikó Katalin biokémikus és Kondorosi Éva biológus munkásságát és tudományos eredményeit ismertetik.

Az űr szélsőséges környezetének akár 5 ezer évig is ellenálló "Téridő plakettet" a holdjáró terveiről ismert, budapesti székhelyű Puli Space Technologies űrtechnológiai vállalat készítette el. A speciális hővédelmi eljárással gyártott plakett 200x200 milliméter méretű, súlya 160 gramm és a Holdra indított űrszonda lábazati szerkezetén kap helyet, így üzenve a jövőbe vagy más civilizációk számára.

A Peregrine űrszondát a tervek szerint 2022 nyarán indítják útjára a floridai Cape Canaveralból. Mint hozzáteszik, az Apollo-17 1972-es útja óta ez lehet az első küldetés, amikor ismét amerikai holdi leszállóegység indul az űrbe.