2020. december elsején landolt a Holdon a Csang’o-5, majd néhány nap alatt begyűjtötte a hazaküldendő mintákat, amelyek 1,7 kg össztömegben december közepén sikeresen meg is érkeztek Kínába.
A minták elemzése folyamatosan zajlik, és arról már korábban beszámoltak, hogy a holdi vulkanizmusról is fontos információkat kaptunk. Most egy újabb nagyszerű eredményt tettek közzé a kínai szakemberek: a leszállóegység által végzett spektrális mérésekből kiderült, a holdpor legfeljebb kb. 120 milliomodrész vizet tartalmaz. Ez a kínai kutatók Science Advances tudományos folyóiratban közzé tett tanulmánya szerint annak köszönhető, hogy amint a napszél részecskéi a Hold felszínét bombázzák, vízmolekulák keletkeznek.
Az ilyen mérések során az égitest (vagy annak egy kis területének) felszínéről visszaverődő napfény spektrumát vizsgálják, ezt összevetik a közvetlenül a Napból érkező fény spektrumával, így kiderült, hogy a spektrum milyen részeit nyelte el a felszín. Ez az elnyelés jellemző a felszínt felépítő elemekre, molekulákra, így az összehasonlítást követően megállapítható, hogy milyen összetevői lehetnek az adott felszínnek. A mostani mérésekkel a víz (konkrét molekulákat tekintve hidroxil és víz egyaránt) által elnyelt, így a visszaverődő fényből hiányzó jelek voltak árulkodóak. Hasonló méréseket a Hold körül keringő űrszondák már végeztek, ám a Csang’o-5 volt az első, amely lenn a felszínen, egy adott területen mutatta így ki a víz jelenlétét.
A hazaszállított holdpor előzetes földi elemzései hasonló mennyiségű víz jelenlétét mutatták ki.
Nemcsak a felszínt borító holdport, hanem egy abban heverő, a Hold mélyebb régiójából származó lyukacsos sziklát is megvizsgált a kínai szonda. E sziklában kicsit több, 180 milliomodrésznyi vizet találtak a már leírt spektrális módszerrel. Ez pedig azt jelenti, hogy más eredetű víz is lehet még a Holdon, vagyis nem kizárólag a felszínt bombázó napszélből származhat ez a fontos molekula. Az elemzések szerint ez bekövetkezhetett úgy is, ahogy a földi vulkánokból is távozik víz: a mélybeli kőzetek gáz- és gőztartalma jut a felszínre.
A Csang’o-5 leszállási helyét többek közt az ehhez hasonló felfedezések miatt is jelölték ki pont a vulkanikus helyszínen.