Szimpatika – Miért tölt el jó érzéssel bennünket egy ölelés?

Az ölelés a kultúránk része, ölelünk üdvözlésként, szeretetből, vigasztalásul, és még számtalan okból. Mennyi ideig tart? Kit jó megölelni igazán, és kinél alkalmazzuk pusztán megszokásból? Mik a különbségek ezek közt az ölelések közt? Mi az, ami jó érzéseket kelt bennünk, ha valakit megölelünk, ha valaki megölel minket?

A Londoni Egyetem és a Bristoli Egyetem szakemberei az Acta Psychologica szakfolyóiratban közölt tanulmányukban járták körül az ölelést, ehhez számos kísérletet végeztek el. Elsőként 45 egyetemi hallgatónőt kértek fel a vizsgálatokra: mindegyiküknek bekötötték a szemét (egyenként), majd az egyik kutatónő (szintén egyenként) megölelte őket, 1, 5, illetve 10 másodperces időtartamra. Magát az ölelést kétféle formában végezte a kutató, az ún. keresztező módon, amelyben a partnerek egyik kezüket a másik ember vállára, a másik kezüket annak karja alá helyezik; a másiknál pedig a nyak-derék öleléssel, amelyben az egyik partner csak a másik nyaka-válla köré fonta a karjait, míg a másik az előző derekát ölelte át.

Nem csodálkozunk azon, hogy a legrövidebb ideig tartó ölelést érezték a legkevésbé kellemesnek az alanyok, ám az 5 és 10 másodperces ölelések örömértéke közt már nem volt mérhető eltérés. Az öleléstípusok szempontjából igen kicsiny volt csak a különbség, ez a kutatók szerint nem nevezhető jelentősnek, vagyis a kutatás eredménye szempontjából sem volt értékelhető.

Az ember azt hinné, hogy egy vadidegentől egy 10 másodperces ölelést kínosan hosszúnak érzünk, azonban a vizsgálatokban kapott eredményekről a kutatók úgy vélik, az alanyok egyszerűen hozzászoktak, hogy egy idegen ölelgeti őket, ezért nem tűnt kellemetlennek a hosszú ölelés sem.

A kutatás második kísérletét nyilvánosság előtt végezték, az egyetemen egymás társaságában lévő embereket (103 párt) kértek fel arra, hogy tetszés szerinti formában és ideig öleljék meg egymást, majd számoljanak be róla, mennyire szerzett örömet az ölelés. Ezeknél az eseteknél voltak ellenkező nemű párok és azonos neműek is, hisz épp az együtt talált embereket kérték meg a kutatók a hirtelen részvételre.

Ezekben az esetekben is az ölelés hossza volt az, amitől az ölelés kellemes hatása függött. Különbség volt az előző vizsgálati szakaszhoz képest, hogy amennyiben két férfi volt az ölelési kísérlet alanya, ők az esetek kb. kétharmadában a keresztező ölelést részesítették előnyben. A kutatók szerint ez azért lehet így, mert ez a típusú érintés inkább kifejezi a két fél közti egyenlőséget. Alapvetően a keresztező ölelés volt a népszerűbb a spontán ölelések közt egyébként. Logikus volna, hogy a nagy magasságkülönbségű pároknál a nyak-derék típusú ölelés lenne a gyakoribb, ám ennek eldöntéséhez nem volt elegendő olyan pár a teszt résztvevői közt, ahol ehhez elég nagy lett volna a különbség a két fél testmagasságában.

A kutatásból további ölelésvizsgálatok meríthetnek ötleteket, vizsgálhatják különféle kapcsolatban állók öleléseit, vagy épp a robotokkal való kísérletekhez is segítséget ad, ha tudjuk, hogy egy 5-10 másodperces keresztező ölelés jelenti a legtöbb örömet valaki számára.