Szimpatika – A Lyme-kór ellen is készülhet védőoltás

A Lyme-kórt a Borrelia burgdorferi baktérium okozza, ezt pedig a kullancsok terjesztik, és egyelőre nincs ellene védőoltás. Mivel a betegség egyre nagyobb területeken bukkan fel, és a klímaváltozással a kullancsok is terjednek, ezért fontos, hogy minél előbb találjunk ellene hatékony védekezési lehetőséget. Természetesen nem ez az egyetlen kullancsok által terjesztett betegség, ám messze a leggyakoribb, így ennek megelőzése volna a fő cél.

A Yale Egyetem szakemberei vezette csoport olyan védőoltáson dolgozik, amely a kullancs vérszívását állítja meg, és ezzel azt, hogy a nyálával a kórokozó a szervezetbe jusson. Az ötlet azon a megfigyelésen alapul, hogy az Ixodes scapularis nevű kullancsfaj (a Lyme-kór egyik fő amerikai terjesztője) ellen természetes immunitás alakulhat ki néhány ismételt vérszívást követően. Ennek hatására a csípés igen gyors helyi immunválaszt vált ki, viszkető bőrpír alakul ki a csípés helyén, és a kullancs alig képes vért szívni. A rövid idejű, jórészt sikertelen vérszívás azzal is jár, hogy a kullancs nem képes átadni a szervezetében lévő baktériumokat vérszívása áldozatának.

A kutatók a kullancs nyálának 19 különböző fehérjéjét választották ki, az ezek létrejöttében szerepet játszó hírvivő RNS molekulákat vizsgálták meg, és fejlesztettek mRNS védőoltást a kullancsok csípése ellen. A 19ISP nevet kapott oltóanyag hasonló elven működik, mint a Covid elleni mRNS védőoltások: az immunrendszer az oltást követően gyorsan felismeri a kullancsok nyálát, és a védekező reakciókat követően a kullancs a szokásosnál jóval hamarabb abbahagyja a vérszívást.

A védőoltást tengerimalacokon tesztelték a Science Translational Medicine szakfolyóiratban közzé tett tanulmány szerint. Az állatok egy része kapott a kísérleti oltóanyagból, a másik része nem. Az oltott állatokon a vérszíváskor gyorsan kialakult a bőrpír, és ha a kullancsokat ekkor eltávolították, a tengerimalacok nem fertőződtek meg Lyme-kórral. Az oltatlan állatok esetében viszont az alanyok fele fertőződött meg. Ha az oltott malacról nem távolították el a kullancsot a bőrpír megjelenésekor, az akkor sem fertőződött meg, ám az oltatlanok 60 százaléka igen. Abban az esetben csökkent csak az oltott malacok immunitása, ha egyszerre 3 fertőzött kullancsot raktak rájuk, és azokat nem távolították el a vérszíváskor kialakuló bőrpír megjelenésekor, de még így is kevesebb betegedett meg, mint az oltatlanokból.

Amellett, hogy a fertőzés átadása jelentősen csökkent, a kullancsok táplálkozni se tudtak oly intenzíven, a mérések alapján kb. 2,5-szer kevesebb vért tudtak szívni, mint az oltatlan állatokon, és hamarabb el is hagyták a vérszívás helyét.

„Az oltás a kullancscsípés helyét olyanná változtatja, mint a szúnyogcsípés, így könnyen észre is vesszük a kullancsot” – mondta Erol Fikrig, a fejlesztésben részt vevő egyik kutató.

A kullancsok nyálában olyan „érzéstelenítő” anyag van, amely megakadályozza, hogy észrevegyük a csípést, az oltással azonban ez megkerülhető, a csípés helye ugyanis a szúnyogéhoz hasonlóan viszketni is kezd. Az észlelt csípést követően rögtön kivehetjük a kullancsot, így annak nincs ideje hosszú időn keresztül észrevétlenül belénk csimpaszkodva beöklendezni a véráramba a kórokozókat. A módszer persze nemcsak a Lyme-kór, hanem más, a kullancs által terjesztett fertőzés ellen is védhetne, amennyiben ember esetében elég gyorsan kialakul a viszkető bőrpír.

A kutatók hozzátették, hogy az egerekben ugyanezt a védelmet nem tudták kialakítani az oltóanyaggal, de ennek könnyen lehet az az oka, hogy az egerek a kullancsok természetes gazdaállatai (szemben a tengerimalaccal vagy az emberrel), és a kullancsok valószínűleg kifejleszthettek evolúciójuk során olyan védekezési módozatot, ami miatt az egérből akárhányszor szívhatnak vért.

Természetesen még rengeteg vizsgálatra lesz szükség, mire kiderül, hogy ember esetében is működőképes lehet-e a védőoltás, de a kutatók bíznak benne, hogy sikerrel járnak. Ez nagy előrelépés volna, hiszen a Lyme-kór egyre nagyobb területeken terjed, és a fertőzötteknek csak kb. tizedét diagnosztizálják. Ha a módszer beválna, más kullancsfajok esetében is lehetne hasonló elvű védőoltást fejleszteni, hisz a világ más részein egyéb kullancsfajok is a betegségek terjesztői.