Szimpatika – Hogyan tanulnak szavakat a kisgyerekek?

A Kaliforniai Egyetem davisi kampuszának agy- és idegtudományi kutatói alvó kisgyerekek agyát vizsgálták, és ebből kiderítették, miként tudnak a kicsik oly hatékonyan szavakat tanulni.

A kisgyerekek memóriája 2-3 éves koruk közt hatalmas fejlődésen megy keresztül, azonban nagyon nehéz őket műszeresen vizsgálni, mivel például a hasonló agyi aktivitást vizsgáló felmérésekre használt funkcionális MRI sötét, zajos környezete nem kimondottan gyerekbarát, az izgő-mozgó, esetlegesen halálra rémült kicsiket pedig nem lehet vizsgálni. A kaliforniai kutatók áthidaló megoldást találtak: békésen alvó kisgyerekek agyán végezték el a méréseket.

Simona Ghetti professzor, a kutatás egyik vezetője már korábban észrevette, hogy az épp nem működő MRI készülékekben könnyen elaludtak a kisgyerekek, és miután elaludtak, meg tudták kezdeni a vizsgálatokat anélkül, hogy az a gyerekeket zavarta vagy felébresztette volna. Akkor csak a gyerekek által ismert dalokra alvás közben adott agyi reakciókat mérték fel, azonban a siker ötletet adott a további vizsgálatokhoz.

A kutatásban összesen 38, kétéves kisgyerekeknek számos tárgyat és játékot mutattak meg, amelyeket kitalált szavakkal neveztek el a kutatók, és a gyerekek rövid távon emlékeztek is e nevekre. Egy héttel később került sor az MRI-s vizsgálatra: a kicsik egy éjszakát a készülékben aludtak, míg a kutatók felvételről lejátszották a frissen megtanított kitalált szavakat, a gyerekek által sosem hallott kitalált szavakat, illetve valódi, jól ismert szavakat is nekik. Eközben a készülékkel mérték, hogy az agyuk mely régiója aktiválódik: a frissen megtanult szavaknál a hippokampusz és a halántéklebeny elülső mediális régiója. Az aktivitás összefüggést mutatott azzal is, hogy mennyire jól emlékeztek a gyerekek a tesztszavakra egy héttel korábban, közvetlenül a tanulás után.

„Ez azt sugallja, hogy a hippokampusz szerepe különösen fontos a szavak memorizálásának alapjaiban” – magyarázta Ghetti. Kutatótársa, Elliott Johnson hozzátette, ez nagyon hasonló ahhoz, amit a nagyobb gyerekekben és felnőttekben tapasztaltak a tanulás és emlék-előhívás vizsgálatai idején.

Azt feltételezik a kutatók, hogy azok a kisgyerekek, akik nagyobb szókinccsel rendelkeznek, egyszerűen hatékonyabban tudják a szavak és a jelentésük közti új összefüggések kiépítéséhez szükséges agyi funkciókat mozgósítani. Ezt az is alátámasztja, hogy a már eleve nagyobb szókincsűek gyorsabban is sajátítanak el új szavakat.