Szimpatika – Élet a sztent beültetése után

Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, hogy ha valamikor, egy ilyen beavatkozás után különösen fontos az életmód, hiszen bizonyos faktorok jelentősen megnövelhetik egy új sztent beültetésének kockázatát.

Miért sztentelnek egy szívbeteget?

Sztentelést két fő okból lehet végezni. Elsősorban akutan, amikor típusos mellkasi fájdalmakkal, infarktus gyanújával vagy friss infarktussal visznek beteget egy olyan centrumba, ahol az érfestést (koronarográfia), az értágítását és a sztentelést (érfalba helyezett háló) egy ülésben rövid időn belül el tudják végezni. Másodsorban akkor, ha panaszokkal vagy akár panaszok nélkül is, a kardiológiai kivizsgálás során olyan eltérést észlelnek,  aminek a következtében koronária érfestést javasolnak. Amennyiben itt olyan szűkületet találnak, ami tágítható és sztentelhető, akkor elvégzik a beavatkozást. Van még egy  lehetőség,  amikor valamilyen oknál fogva szív-CT (koronária-CT) vizsgálat történik és az itt látott elváltozást követően, egy másik időpontban végzik el a fenti beavatkozást.

Ha a műtét során minden rendben volt és nem lép fel komplikáció, a páciens akár már másnap hazamehet. Az érfalba rögzített sztent nem tud elmozdulni a helyéről és nem lehet kivenni sem, bár ma már elérhetőek a néhány hónap után felszívódó sztentek is. A speciális fémötvözetből készült háló nem korrodálódik és az esetek döntő többségében tartós megoldást jelent. Ugyanakkor a betegek 15-25 százalékánál előfordul, hogy az érfal szövete burjánozni kezd, ami sajnos visszaszűküléshez, újabb elzáródáshoz vezethet.

Megakadályozható az újabb szűkület?

Ahhoz, hogy akadályozható legyen egy újabb szűkület, elzáródás kialakulása, a legfontosabb lépés a kardiológussal való együttműködés. Ez pedig messze többet jelent, mint csupán a rendelt gyógyszerek, például vérnyomáscsökkentő, koleszterincsökkentő, véralvadásgátló szedése. A koszorúér betegség utánkövetésének része kell, hogy legyen a nagylabor vizsgálat, a szívultrahang, a nyaki erek ultrahangos vizsgálata, a boka-kar index mérése, a nyugalmi és szükség esetén a terheléses EKG-vizsgálat is. Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált az is, hogy az életmódnak milyen döntő szerepe van abban, hogy elkerülhető legyen az ismételt érelzáródás. Kutatásokból látszik, hogy a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a magasabb kalóriabevitel és a mozgásszegénység jelentősen megnöveli egy újabb sztent beültetésének kockázatát. Ennek elkerülésében és a teljes élet biztosításában van jelentős szerepe a hosszú távú kardiológiai gondozásnak.

A hosszú távú kardiológiai gondozás nem a betegségtudatot erősíti

A legfontosabb lépés tudatosítani a páciensekben, hogy a sztent beültetése után nem betegként kell magukra tekinteniük, hanem úgy, mint akik új lehetőséget kaptak arra, hogy egészségesen éljenek. Már a sztent beültetése után is érdemes lassan sétálni, az első héten még csak napi 6x3-5 percet, majd 6-7 hét alatt feltornázva a mozgást napi 1 órára. Aki korábban is aktív volt, annak gyorsabban is mehet a visszatérés, de minden alkalommal tesztelni kell, hogyan hat a szervezetre a fizikai aktivitás és persze a gyógyszerek együttese. Mindebben jelent iránymutatást és biztonságot a hosszú távú kardiológiai gondozás, ahol a kardiológus, a mozgásterapeuta, a dietetikus és stresszkezelés szükségessége esetén a pszichológus együttesen dolgozzák ki és kísérik végig az életmód felépítését.

Az így felépített életmód – amelynek alapja természetesen a rendszeres kardiológiai kontroll – számos előnnyel jár:

– Alacsonyabb lesz a vérnyomás, a pulzus, ami kisebb megterhelést jelent a szívnek

– Megváltozik a testösszetétel, javul a zsír-izom arány

– Javul a vér oxigénszállítási képessége és az izmok oxigén-felhasználási kapacitása is

– Hatékonyabb lesz a vércukor kontrollja

– Csökken a szívinfarktus, akár a második szívinfarktus kockázata

– Emelkedik az életminőség, enyhülnek a panaszok, magasabb lesz a munkavégzés, a mozgás hatékonysága.