Nem minden ártalmas, ami zsír
Módosítva: 8/19/2011 Szerző: Szimpatika 2 perc Egészséges életVérnyomásSzív- és érrendszer
Az állati eredetű zsírfélék a bennük található telített zsírok és a koleszterin miatt elősegítik az érelmeszesedést. Ráadásul a szervezet maga is előállít koleszterint. Nem véletlenül. A koleszterin a sejthártyák, a mellékvese, az idegrendszer fontos alkotórésze. Az úgynevezett LDL szállítja a sejtekhez a tápanyagot. Ha azonban sok van belőle, lerakódik az érfalon, és érelmeszesedést, szívproblémákat okozhat.
Manapság a vér koleszterinszintje 5,2 mmol/1 alatt tekinthető ideálisnak. A szívbetegeknél már 5,2 mmol/1 felett diétás és gyógyszeres kezelés is szóba jön. Ha nincs szívbetegség, se más rizikófaktor, például magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, akkor 6,5 mmol/1 felett igényel kezelést. Ha csak a koleszterinszint magas, más érték nem, akkor 7,8 mmol/1 felett kell beavatkozni. Külső jele általában nincs a magas koleszterinszintnek, ezért mindenkinek legalább évente egyszer meg kell méretni a koleszterinszintjét, probléma ugyanis nemcsak kövéreknél, túltápláltaknál, hanem az esetek egy részében – a fokozott belső koleszterintermelés miatt – a soványaknál is előfordulhat.
Az esetek háromnegyed részében diétával, testsúlycsökkentéssel jól befolyásolható, mintegy 10–20 százalékkal csökkenthető. Ha ezzel nem sikerül elérni a célértéket, az 5,2 mmol/1 alatti tartományt, gyógyszeres kezelést is szokott ajánlani az orvos, amely a koleszterin belső termelését csökkenti. De ezt a belső koleszterintermelést csökkenthetik azok az élelmiszerek is, amelyek többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. Az utóbbi évtizedek orvosi kutatásainak köszönhetően bizonyított tény, hogy a telítetlen zsiradékok kiegyensúlyozott fogyasztása – ami nem egyenlő a telített zsírok teljes elhagyásával – segít csökkenteni az első számú népbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulásának arányát. Táplálékainkban leggyakrabban az egyszeresen telítetlen olajsav található meg. Kisebb mennyiségben, de előfordul a linolsav (ómega-6), a linolénsav (ómega-3) és az arachidonsav is. Az omega-6 zsírsavak fő forrása az olíva- és napraforgóolaj. Egy felnőtt ember napi szükséglete megközelítőleg 5 g, ez hozzávetőleg 2 kávéskanál olajnak felel meg. Az ómega-3-zsírsavakat a tengeri halak tartalmazzák viszonylag nagy mennyiségben, így a makréla, a lazac, de az édesvizekben élő busa húsa vagy a repceolaj is kiváló forrása ezen telítetlen zsírsavnak. Mi, magyarok kevés halat eszünk, inkább az édesvízi halakból vásárolunk, azokból is többnyire ünnepekkor. Pedig hetente legalább két-három alkalommal kellene halételeket fogyasztanunk. A legfontosabb növényi eredetű zsiradékok (a repce- és a napraforgóolajok mellett) a pálmaolaj, az olívaolaj, a kukoricaolaj és a szójaolaj, amelyek mind a szervezet számára fontos – egyszeresen és többszörösen telítetlen – zsírsavakat tartalmaznak. Ezek a telítetlen zsírsavak bizonyítottan megakadályozzák a vérrögök képződését, elősegítik az erek elernyedését és tágulását, javítják a vérkeringést, növelik a vörösvértestek rugalmasságát, ezáltal azok könnyebben jutnak át a kanyargósabb vagy szűkebb ereken, csökkentik a szívritmuszavarok kialakulásának lehetőségét, csökkentve az erek elmeszesedését és a trombózis kialakulását.
Az esetek háromnegyed részében diétával, testsúlycsökkentéssel jól befolyásolható, mintegy 10–20 százalékkal csökkenthető. Ha ezzel nem sikerül elérni a célértéket, az 5,2 mmol/1 alatti tartományt, gyógyszeres kezelést is szokott ajánlani az orvos, amely a koleszterin belső termelését csökkenti. De ezt a belső koleszterintermelést csökkenthetik azok az élelmiszerek is, amelyek többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. Az utóbbi évtizedek orvosi kutatásainak köszönhetően bizonyított tény, hogy a telítetlen zsiradékok kiegyensúlyozott fogyasztása – ami nem egyenlő a telített zsírok teljes elhagyásával – segít csökkenteni az első számú népbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulásának arányát. Táplálékainkban leggyakrabban az egyszeresen telítetlen olajsav található meg. Kisebb mennyiségben, de előfordul a linolsav (ómega-6), a linolénsav (ómega-3) és az arachidonsav is. Az omega-6 zsírsavak fő forrása az olíva- és napraforgóolaj. Egy felnőtt ember napi szükséglete megközelítőleg 5 g, ez hozzávetőleg 2 kávéskanál olajnak felel meg. Az ómega-3-zsírsavakat a tengeri halak tartalmazzák viszonylag nagy mennyiségben, így a makréla, a lazac, de az édesvizekben élő busa húsa vagy a repceolaj is kiváló forrása ezen telítetlen zsírsavnak. Mi, magyarok kevés halat eszünk, inkább az édesvízi halakból vásárolunk, azokból is többnyire ünnepekkor. Pedig hetente legalább két-három alkalommal kellene halételeket fogyasztanunk. A legfontosabb növényi eredetű zsiradékok (a repce- és a napraforgóolajok mellett) a pálmaolaj, az olívaolaj, a kukoricaolaj és a szójaolaj, amelyek mind a szervezet számára fontos – egyszeresen és többszörösen telítetlen – zsírsavakat tartalmaznak. Ezek a telítetlen zsírsavak bizonyítottan megakadályozzák a vérrögök képződését, elősegítik az erek elernyedését és tágulását, javítják a vérkeringést, növelik a vörösvértestek rugalmasságát, ezáltal azok könnyebben jutnak át a kanyargósabb vagy szűkebb ereken, csökkentik a szívritmuszavarok kialakulásának lehetőségét, csökkentve az erek elmeszesedését és a trombózis kialakulását.