Bérelt méhek készítik a mézet Horvátországban
Módosítva: 10/1/2021 Forrás: MTI 1 perc környezettudatosságtermészetÁllatokrovarKülföldTáplálkozásNagyvilágÉlelmiszerekméhBio élelmiszerméz
Egyre nagyobb az érdeklődés az egyetlen horvátországi „méhhotel” iránt, amely termékeny méhekkel teli kaptárokat kínál olyan embereknek, akik bár szeretnének saját mézet termelni, de sem idejük, sem helyük nincs arra, hogy gondozzák a kis beporzókat.
A méhhotel a közép-horvátországi Gerzence (Garesnice) városától nem messze, egy fenyőerdőben helyezkedik el. Egyedülálló ötletről van szó, amit a Balja házaspár valósított meg, százéves családi méhész tradícióval a háta mögött. Céljuk az volt, hogy hozzájáruljanak a méhészeti turisztikai és oktatási programok minőségének növeléséhez, és hogy hagyományt és eredetiséget vigyenek egy olyan ágazatba, amely nem pusztítja az ökoszisztémát.
Elmondták, hogy a hotel ötlete onnan ered, hogy számos vevőjük mindenféle módszerekkel próbálta megvizsgálni azt, hogy a méz, amit előállítanak, valódi-e. A méhhotelt így 2017-ben hozták létre azok számára, akik saját, eredeti mézet szeretnének, kiváló környezetben kaptárokat kínálnak méhcsaládokkal és teljes felügylettel, valamint gondoskodással.
A szerződést három évre kell megkötni a méhhotellel, mert ennyi a méhkirálynő optimális élettartama, ezt követően a rajt le kell cserélni fiatalabbra. Az ár 2500 kuna (120 ezer forint), amely egy kast, a méhek etetését, a gyógyszereket, a mézelszedést és természetesen a mézet is tartalmazza. Ez évi 30 kiló méz, amely mennyiség természetesen függ az időjárási viszonyoktól és más befolyásoló tényezőtől.
A méhkasok tulajdonosai jól szituált, városi környezetben élő, elfoglalt emberek, akik azonban szeretik és értékelik az egészséges élelmiszereket. A szülők a gyerekeknek, a nagyszülők az unokáknak vásárolnak kasokat, és nem csak a horvát állampolgárok mutatnak nagy érdeklődést: Ausztriából, Németországból, Szaúd-Arábiából is tartanak méheket náluk.
A méhek létfontosságúak a környezet számára, számos növény szaporodása közvetlenül függ tőlük. A legnagyobb veszélyt az emberi tevékenység, a mezőgazdaságban használt műtrágya és növényvédőszerek jelentik számukra, valamint a klímaváltozás.