Szimpatika – Mitől függ a testmagasságunk?

Naponta növésben - váltakozó a magasságunk!

A legtöbben úgy véljük, a felnőtt korunkra kialakult testmagasságunk adott, nem változik többé – legfeljebb nagyon idős korban, a hajlott tartással kissé „összemegyünk”. Nem így van: felnőttként is naponta növekszünk, ha nem is látványos mértékben. A csigolyáink közt található porckorongok ugyanis a napi mozgás, állás, ülés során tehernek kitéve összenyomódnak, csökkentve magasságunkat, majd a pihenés, alvás óráiban újra visszanyerik eredeti vastagságukat. Így az emberek testmagassága a nap folyamán több mint egy centit változik!

Idősödve a változás egyirányú lesz: ekkor már csökken a magasság, mivel a porckorongok veszítenek rugalmasságukból és kopnak is. Így, mire a nyolcadik x-et is átlépik, a nők akár hét és fél centivel is alacsonyabbak lehetnek, mint ifjú korukban. A férfiak valamivel jobban megőrzik a magasságukat, esetükben öt centiméter körüli a maximális magasságvesztés mértéke.

Mitől függ, hogy mekkorák leszünk?

Mint minden fejlődésünket érintő kérdés esetében, itt is meghatározó szerepe van a genetikának, de a magasságot befolyásolja a környezet, az életmód is. Még olyan hatások is szerepet játszanak a gyerek felnőttkori testmagasságának alakulásában, mint például az őt ért érzelmi hatások, a család társadalmi helyzete. Izraeli kutatók testvérpárokra, egy- és kétpetéjű ikrekre is kiterjedő kutatásaik során arra a megállapításra jutottak, hogy a környezet és a genetika körülbelül egyforma arányban alakítják a személy magasságát.

Magas termet = hosszú élet?

A fenti összefüggések alapján kézenfekvőnek tűnik a következtetés, hogy az egészséges emberek a magasabb növésűek, de az összefüggés ennél bonyolultabb. Például kimutatták, hogy magasabb embereknél ritkábban fordulnak elő szívvel kapcsolatos gondok, viszont egyes rákbetegségekre sokkal hajlamosabbak, mint az átlagos testméretű, vagy kifejezetten alacsony társaik.

Szardínián nagyon sok az igen hosszú életű ember. Itt, férfiak körében végeztek egy korábbi felmérések eredményeit összevető kutatást, ami éppen az ellenkező eredményt hozta, a magasabb kort megérő emberek jellemzően az alacsonyabb termetűek voltak. Igaz, a szardíniaiak európai vonatkozásban sem nevezhetők magasnak, vagyis átlagos testméretük elmarad az európai átlagtól.

Ki az alacsony?

Mivel a testmagasságot számos tényező befolyásolja, alacsonynak, különösen a növekedésben elmaradottnak nevezni valakit  pusztán számszerű meghatározással nem igazán lehet. Egy-egy területen alacsonynak számítanak azok, akik az ottani lakosság mintegy 3%-nyi, legkisebb testmagasságot elérő részét képezik.

A gyermekgyógyászat ismeri az alacsony növekedés – ún. törpenövés - fogalmát. Ezt általában genetikai probléma okozza, de befolyásolja a növekedést a Down-kór és a Turner–szindróma, valamint pajzsmirigy problémák, D-vitaminhiány, egyes gyerekkori fertőző betegségek és az agyalapi mirigy hormonja is. Amennyiben genetikai az ok, az alacsony növekedésen nem lehet változtatni, ám más esetekben, például ha a pajzsmirigy nem megfelelő működése okozza, kezelhető a probléma. A terhes édesanya helyes, minden szükséges tápanyagot tartalmazó étkezése is meghatározó a fejlődő magzatra nézve, ezért erre is fokozott figyelmet kell fordítani.

Nemzeti jellemzők

A helyzetet tehát tovább bonyolítja a nemzeti átlagmagasság kérdése is. Egy átfogó, 187 országra és száz évre kiterjedő kutatás szerint a világon a legmagasabbak a lett nők (átlagosan 170 cm) és a holland férfiak (átlagosan 183 cm). A nők mezőnyében a holland, észt, cseh és szerb nemzetiségűek követik a letteket, a férfiaknál pedig Hollandia, Belgium, Észtország, Lettország és Dánia az élenjárók sorrendje.

Guatemalában a legapróbb termetűek a nők: 1914-ben a 18 éves, átlagos termetű lány 140 centi magas volt, 2014–ben  pedig körülbelül 149 centis. míg Kelet-Timorban a világon a legalacsonyabbak a férfiak (átlagos magasságuk 160 centiméter).

Kutatások szerint Afrika egyes részein, valamint Dél-Ázsiában az utóbbi száz  évben alig nőtt az emberek testmagassága, sőt Fekete-Afrikában helyenként egyenesen alacsonyabbak lettek a férfiak. Az egyes nemzeteknél a generációk átlagmagasságának növekedése lassúbb, míg másoknál gyorsabb ütemű. Utóbbiban győztesek a dél-koreai nők (20 cm) és az iráni férfiak (16 cm). Ami a magyarországi helyzetet illeti, a fiatal nők 2014-ben valamivel több, mint 10, a férfiak 11 centivel voltak magasabbak a 100 évvel ezelőtt élő társaiknál.

Európa: 110 év, + 11 centi

Az Oxford Economic Papers közzétett egy tanulmányt, melyben 15 európai ország férfilakosságának testmagasságát vizsgálták. A kutatás során százezrek adatait vetették össze, az 1870-es évektől kezdve egészen 1980-ig. Arra az eredményre jutottak, hogy ez idő alatt körülbelül 11 centivel nőtt a férfiak átlagos testmagassága.

Jobb életkörülmények, magasabb emberek

A növekedés valószínűleg annak (is) köszönhető, hogy időközben fejlődött az orvostudomány és javultak az életkörülmények. Az ember fejlődése során meghatározó életének első két éve. Számos olyan betegség, ami régebben főként ezt a korosztályt érintette és sok esetben akár halálos kimenetelű volt (de gyógyulás esetén is jelentősen visszavetette a kicsiket a fejlődésben), napjainkra megelőzhetővé, gyógyíthatóvá vált. A fogamzásgátlás, az újabb családmodell, a gyerekek létszámának családonkénti csökkenése és a fejlettebb egészségügy nyomán egészségesebbé, jobban fejlődővé váltak az új generációk.