Melyik a leggyorsabban keringő bolygó?

Forrás: ng.hu
Az égitest, ami a 2021 PH27 jelet kapta, mindössze 113 nap alatt kerüli meg központi csillagunkat, ezzel a leggyorsabb kisbolygó, és a második leggyorsabb égitest a Merkúrt követően.

A 2021 PH27 kb. 1 km átmérőjű, és instabil pályán kering, amely mind a Vénuszét, mind a Merkúrét keresztezi. Ez azt jelenti, hogy néhány millió éven belül vagy beleütközik valamelyik bolygóba, vagy a Napba zuhan, esetleg a Nap gravitációja kilöki majd a pályájáról.

Az égitestet a Carnegie Intézet apró égitestek sokaságának felfedezéséről híres (csak Jupiter-holdakból hatvanat fedezett fel) szakembere, Scott S. Sheppard találta meg a Brown Egyetem két kutatója, Dell’Antonio és Shenming Fu által készített felvételeken.

„Az a leginkább valószínű, hogy a 2021 PH27 a Jupiter és a Mars közti fő kisbolygóövből származik, és a belső bolygók gravitációja hatására vette fel jelenlegi pályáját” – magyarázta Sheppard. „Azonban azt se zárhajuk ki, mivel pályája 32 fokos inklinációjú, hogy a külső Naprendszerből érkezett, és aktivitását vesztett üstökössel van dolgunk, amely túl közel került valamelyik bolygóhoz, s emiatt ragadt a belső Naprendszerben.”

Inklinációnak az égitestek esetében azt nevezzük, hogy pályájuk mekkora szöget zár be a Naprendszer fő keringési síkjával, az ekliptikával. A 2021 PH27 esetében is tapasztalható mértékű eltérés az üstökösökre jellemző mértékű.

„A 2021 PH27 olyan közel kerül útja legközelebbi szakaszán a Naphoz, hogy a felszíne kb. 480 Celsius-fokra hevül - ez elég meleg ahhoz, hogy az ólom megolvadjon.” – tette hozzá Sheppard.

Forrás: Katherine Cain / Carnegie Institution for Science

Az égitest további vizsgálata segíthet megérteni, mi szükséges ahhoz, hogy az olyan extrém erők és hőmérsékletek közt, amilyenek a Nap közelségében is uralkodnak, mi teszi lehetővé az égitest számára a túlélést.

A 2021 PH27 megfigyelése meglehetősen nehéz, pont a Naphoz való közelsége miatt a felfedezésére is az alkonyi félhomályban került sor. A további vizsgálatokra 2022 elején lesz lehetőség (addig a Földről nézve a Nap mögött jár majd), ezekkel a megfigyelésekkel tudják majd oly mértékben pontosítani a pályaadatait, hogy az égitest hivatalos nevet is kaphasson majd az ideiglenes jelölés helyett.

A felfedezéséhez szükséges képeket a chilei Blanco nevű 4 méteres teleszkóppal készítették. E műszerrel elsősorban távoli galaxishalmazokat vizsgálnak, azonban Sheppard kérésére az eszközt 2020. augusztus 13-án alkonyatkor a legtávolabbiak helyett a legközelebbi objektumokra fókuszálták az alkonyi szürkület első perceiben. Az így kapott képek alapján Sheppard néhány órával később azonosította az égitestet. Mivel az már ekkor igen közel járt a Naphoz (tőlünk nézve), így gyorsan kellett cselekedni: a pályaadatai kinyeréséhez szükséges további megfigyelésekre is sort kerítettek a következő alkonyokon, a világ több teleszkópját is az újonnan felfedezett kisbolygóra fordították kis időre. „Nagyon hálásak vagyunk mindazon csillagászok segítségéért, akik lehetővé tették a felfedezett égitest gyors követését” – mondta Sheppard.

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Szimpatika akció

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!