Félelem és reszketés
2010. 11. 10.
Az emberi agy különbözőképpen válaszol a fenyegetettségre aszerint, hogy az mekkora távolságból, milyen irányból éri, illetve előzetesen mennyire ítéli meg félelmetesnek - állapították meg brit kutatók tarantellapókok segítségével végzett vizsgálataikban.
A Cambridge-i Egyetem kutatói funkcionális mágneses rezonanciás képalkotóval (fMRI) térképezték fel a vizsgálatba bevont húsz önkéntes agyi aktivitását olyan kísérleti helyzetben, amikor egy dobozban tarantellapókot helyeztek el a lábuknál, majd az időnként közelebb mászott hozzájuk. Az önkéntesek az MRI-felvételek közben csak egy gondosan összeállított videót láttak, ám ők úgy tudták, hogy a valóságban is ugyanaz zajlik a lábuk mellett.
Az eredmények azt mutatták, hogy az agy félelmi hálózatának különböző komponensei más-más válaszfunkcióért felelősek. Ezek ismerete segíthet a fóbiás páciensek diagnózisában és kezelésében. Mint Dean Mobbs kutatásvezető elmondta, az agyban nem egy, hanem több különböző területet azonosítottak, melyek félelmi hálózatot alkotnak, és együttműködnek a félelmi válasz összehangolásában.
A tesztekben a pók kezdetben mozdulatlanul maradt a dobozban az önkéntesek lába mellett, majd közelített és távolodott, illetve különböző irányokba mászott. A tarantella kiinduló távolságát is változtatták a kísérletek alatt.
Megállapították, hogy az agy pánikközpontjának reakciója erősebb volt akkor, ha a pók közeledett, függetlenül attól, hogy mekkora volt a kiinduló távolsága. Megfigyelték azt is, hogy azok a résztvevők, akik eleve féltek a tarantelláktól, nagyobbnak látták a pókot, mint az valójában volt. A fóbia kialakulásának kulcsa éppen ez az "elvárt tévhit", vélik a kutatók. Mobbs szerint az emberek e tanulási folyamat segítségével alakíthatják ki fóbiájukat. A fenyegetettség mértékének eltúlzása olyan kaszkádhatást vált ki, amely más agyi folyamatokat is torzít a veszély mértékének megítélésében.
Az eredmények azt mutatták, hogy az agy félelmi hálózatának különböző komponensei más-más válaszfunkcióért felelősek. Ezek ismerete segíthet a fóbiás páciensek diagnózisában és kezelésében. Mint Dean Mobbs kutatásvezető elmondta, az agyban nem egy, hanem több különböző területet azonosítottak, melyek félelmi hálózatot alkotnak, és együttműködnek a félelmi válasz összehangolásában.
A tesztekben a pók kezdetben mozdulatlanul maradt a dobozban az önkéntesek lába mellett, majd közelített és távolodott, illetve különböző irányokba mászott. A tarantella kiinduló távolságát is változtatták a kísérletek alatt.
Megállapították, hogy az agy pánikközpontjának reakciója erősebb volt akkor, ha a pók közeledett, függetlenül attól, hogy mekkora volt a kiinduló távolsága. Megfigyelték azt is, hogy azok a résztvevők, akik eleve féltek a tarantelláktól, nagyobbnak látták a pókot, mint az valójában volt. A fóbia kialakulásának kulcsa éppen ez az "elvárt tévhit", vélik a kutatók. Mobbs szerint az emberek e tanulási folyamat segítségével alakíthatják ki fóbiájukat. A fenyegetettség mértékének eltúlzása olyan kaszkádhatást vált ki, amely más agyi folyamatokat is torzít a veszély mértékének megítélésében.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Kortársaiknál egészségesebben élnek a daganaton átesettek
- 4 tünet, amely halláskárosodást jelezhet
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!