Az élelmiszerpazarlás mértéke emelkedik
Módosítva: 7/27/2021 Forrás: ng.hu 2 perc KörnyezetszennyezéskörnyezettudatosságKörnyezetvédelemTudományviselkedésTáplálkozásÉlelmiszerekhulladék
Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban, és ez körülbelül 1,2 milliárd tonnával több, mint a korábban becsült mennyiség.
Az összes megtermelt élelmiszer körülbelül 40 százaléka megy kárba a korábban becsült 33 százalékkal szemben – olvasható a Driven to Waste: Global Food Loss on Farms című jelentésben, amelyet a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Tesco rendelt meg.
A jelentés a mezőgazdasági üzemekben a betakarítással és a vágással kapcsolatos élelmiszer-veszteségekre összpontosít. 2011 óta ez az első számszerűsített adat a gazdaságok teljes élelmiszer-veszteségéről.
Az ellátási láncok veszteségére, valamint a kiskereskedelemben és a fogyasztás során keletkező pazarlásra vonatkozó frissített adatokkal kombinálva világosabb a kép az élelmiszer-veszteség és -pazarlás mértékéről a gazdaságtól a fogyasztóig. Ez is azt jelzi, hogy mennyire fontos a veszteségek csökkentése a teljes ellátási láncban, és nem csak a kiskereskedelemben és a fogyasztásban.
Az élelmiszer-termeléshez rengeteg földet, vizet és energiát használnak, ezért az élelmiszer-hulladék jelentős hatással van az éghajlatváltozásra: korábbi becslések szerint az üvegházhatású gázok 8 százalékáért felelős. Az új jelentés adatai szerint a számok még ennél is magasabbak, és az összes károsanyag-kibocsátás mintegy 10 százaléka köthető élelmiszer-hulladékhoz. Ez az Egyesült Államokban és Európában egy év alatt közlekedő összes autó által okozott karbonkibocsátás mintegy kétszeresének felel meg.
Világszerte 4,4 millió négyzetkilométer mezőgazdasági területet és 760 milliárd köbméter vizet használtak fel annak a korábban becsült 1,2 milliárd tonna élelmiszernek az előállításához, amely a betakarítás előtt, alatt és után elvész. Ez az indiai szubkontinensnél nagyobb földterülettel és 304 millió olimpiai úszómedencének megfelelő vízmennyiséggel egyenértékű – és ebben még nincsenek benne az élelmiszer előállításához felhasznált további erőforrások, amelyek az ellátási lánc más szakaszaiban vesznek kárba.
A jelentés cáfolja azt a régóta uralkodó nézetet, hogy a gazdaságokban az élelmiszer-veszteség kizárólag a kevésbé jómódú, alacsonyabb iparosodottsági fokú régiókban jelent problémát. Kiderült, hogy az iparosodott régiókban az egy főre jutó veszteség a mezőgazdasági üzemekben általában magasabb. A globális terményhulladék 58 százaléka a magas és közepes jövedelmű országokban keletkezik.