Miért nem szenvednek az állatok a magas vérnyomástól?

Igen hosszú ideje foglalkoztatja az orvostudományt, hogy a zsiráfoknak milyen speciális tulajdonságaik vannak, melyeknek köszönhetően nem károsodik a szervezetük a puszta létezéséhez szükséges magas vérnyomásuk miatt. Nemrégiben két dán kutató részben feltárta az állat különleges élettani képességeit, részint korábbi, részint friss vizsgálatokkal.

A zsiráf fejénél a vérnyomása 110/70 higanymilliméter, ám ahhoz, hogy ezt elérje, és így kapjon vért a feje, az agya, az állat szívmagasságánál 220/180-as vérnyomásra van szüksége, és ha ez még nem elég elrettentő, ha iváskor lehajtja a fejét, akkor ott 300/200-as vérnyomást lehet mérni. Néhány olyan gént, amelynek köszönhetően az állat szíve nem károsodik, már korábban is találtak.

Kérdés volt az is, miért nem ödémásodik a zsiráf lába ekkora vérnyomásnál? A kutatók arra jutottak, hogy az állatnak igen erős kötőszövet fogja körbe a lábait, mintha csak egy beépített kompressziós harisnyát viselne. Emellett megerősödött a zsiráfok artériáinak fala a térd környékén, ez csökkenti a lábakra nehezedő nyomást, ám az egyelőre nem világos, hogy tudja-e a zsiráf szabályozni, mennyi vért engedjen tovább áramlani a térde alatti régiókba.

Kérdéses, hogy a veséje miként bírja e hatalmas vérnyomást, hisz ember esetében ilyen értékek már súlyos károsodáshoz vezetnének. Azt észlelték, hogy a vesében, vesetestecskék érgomolyagjaiban (ahol a vizelet kiszűrése zajlik) már jóval kisebb a vérnyomás, mint a vesét ellátó artériában, ám a mikéntje még továbbra is titok. A zsiráf esetében a vesét körbefogó rostos szövet is jóval erősebb, a rostjai sokkal nagyobb nyomást bírnak, mint más állatoknál, ám az nem világos, hogy miért van erre szüksége a zsiráfnak.

Az embernél jól ismert, hogy amikor például hirtelen feláll, könnyen megszédül attól, hogy a fejénél a vérnyomás hirtelen leesik. Vajon a zsiráf miért nem ájul el, amikor ivás után felemeli a fejét, hisz óriási a különbség az így mérhető vérnyomásában.

Altatásban lévő zsiráfok vizsgálata során kiderült, hogy a zsiráf nyaki vénái kitágulnak és visszatartják a vért, amikor az állat lehajtja a fejét, vagyis pufferként szolgálnak. Amikor a fejét lehajtja a zsiráf, a szíve kevesebb vért kap és kisebb teljesítményre kapcsol, ám, amikor felemeli a fejét az állat, a nyakban tárolt vér hirtelen elönti a szívet, így az azonnal igen erősen kezd verni, így az állat feje is hozzájut a megfelelő mennyiségű vérhez. Az, hogy ezt az éber állapotú zsiráf is így éli-e meg, egyelőre nem lehet tudni, ám mérésekkel ellenőrizni fogják hamarosan.

Egyelőre tehát a zsiráfok titkai nem adnak olyan tippet az orvostudománynak, amely az emberi magas vérnyomás gyógyításában, vagy a betegség okozta károk mérséklésében segítene, ám még távolról sincs válasz minden lehetséges kérdésre a zsiráfokkal kapcsolatosan. Számos részlet tisztázásra vár, és ezek közt jócskán akadhat még számunkra is hasznos információ.