A menhelyi kutyák stressz-szintjét vizsgálták

Bármennyire is igyekeznek jól bánni a menhelyeken élő kutyákkal, ők akaratlanul is stresszes környezetben élnek, ezért az Utrechti Egyetem kutatói a kutyák szőréből kimutatható stresszhormon-szintet vizsgálták meg. A kortizol nevű stresszhormon beépül a kutyák szőrébe, így meg lehet állapítani, hogy egyes időszakokban mekkora stresszt éltek át. A menhelyre kerülés idején a menhelyi és a családnál élő kutyák kortizolszintje közt nem volt eltérés, ám már hat hét után harmadával magasabb volt a menhelyi kutyáké.

Azoknál a kutyáknál, amelyeket sikeresen örökbe fogadtak, a hormon mennyisége fokozatosan csökkent, megközelítve a menhelyre kerüléskor mért értéket. A kutatók nemcsak a szőrből mérhető, hosszú távú változásokat vizsgálták, hanem a kutyák vizeletéből az aktuális értékeket is megmérték. Összesen 52 kutyánál mérték e fontos hormon szintjét, mindegyiknél négy alkalommal: a bekerülés előtti pillanatban, hat héttel a bekerülés után, majd hat héttel, illetve hat hónappal az örökbe fogadásukat követően. Ezeket az adatokat azonos fajtába és nembe tartozó, de nem menhelyi kutya hormonszintjével hasonlították aztán össze.

„Több mint egy éven át naponta végeztünk méréseket a menhelyen. Örökbe fogadást követően a gazdik a megadott instrukciók alapján levágtak egy kicsit a kutya szőréből és elküldték azt nekünk. Nagyon segítőkészek és lelkesek voltak, és érdekelte őket az, hogy mit élt át a kutyájuk az örökbe fogadást megelőzően” – magyarázta Janneke van der Laan, a Scientific Reports folyóirat hasábjain ismertetett kutatás vezetője. Minden vizsgált kutya Hollandia legnagyobb kutyamenhelyén élt, azonos körülmények közt. A menhelyek közt nagy különbségek lehetnek, nemcsak nemzetközileg, de országokon belül is. Hollandiában egyenként helyezik el a kutyákat, más országokban gyakran előfordul, hogy csoportosan. Bár a menhelyeken igyekeznek a lehető legjobb ellátást biztosítani az ebeknek, természetesen nem stresszmentes ez a környezet, ilyen a sok másik kutya közelsége vagy az, hogy nem sétálnak eleget, és azt sem szabad elfeledni, hogy a menhelyi kutya a korábbi megszokott környezetéből kiszakítva kerül a menhelyre.

Meglepő volt, de a kis termetű kutyák kortizolszintje magasabb volt, és bár hasonló eredményt már más kutatások is produkáltak, egyelőre nem világos, hogy ennek mi lehet az oka. Bár ezen a meghatározott menhelyen még a hangszigetelésre is ügyelnek, ennek ellenére is stresszes a kutyák számára az itt eltöltött idő. A kevésbé jó körülményekkel rendelkező menhelyeken is bizonyára jelentős stressz éri az állatokat a kutatók szerint. A vizsgálataik remélhetőleg a jobb, kevesebb stresszel járó menhelyi kutyatartási körülményekhez vezethetnek majd el.