Szimpatika – Az álmatlanság okai és veszélyei

Az álmatlanság milliók életét keseríti meg világszerte, és mai világunk rohanó tempója korántsem kedvez a nyugodt pihenésnek. Szinte nincs is olyan ember, aki élete folyamán nem tapasztalta volna már meg rövidebb vagy hosszabb ideig, milyen az, amikor aludni szeretne, de nem tud. Az álmatlanság azonban nem pusztán amiatt érdemel figyelmet és megoldást, mert az alváshiánytól szenvedő ember másnap nehezen ébred, feladatait kevésbé tudja ellátni, és hosszabb távon krónikus fáradtság szindróma alakulhat ki nála.

Az álmatlanságot ugyanis számos kórállapot gyakoribb előfordulásával is kapcsolatba hozzák – és egyre nő azoknak az egészségi problémáknak a száma, melyek kialakulásában az alváshiány kockázatfokozó hatására derítenek fényt a kutatások. Jelen tudásuk szerint többek között az alábbi kórképek rizikófaktora lehet az álmatlanság: cukorbetegség, stroke, magas vérnyomás, szívbetegség. Ezen túlmenően az álmatlanság hozzájárulhat mentális problémák – elsősorban depresszió és szorongás – jelentkezéséhez is. Ám az alváshiány nemcsak jól megfogható kórképek formájában mutatkozhat meg, hanem az iskolai és munkahelyi teljesítmény csökkenésében, az ítélőképesség és memória romlásában, valamint akár a szexuális élet minőségében is.

Hosszabb távon a krónikus álmatlanság akár a várható élettartamot is megrövidítheti. Egy vizsgálatban például 1 millió résztvevő és 112 566 halálozás adatai alapján korrelációt igazoltak az alvás időtartama és a mortalitás között. Azt találták, hogy a naponta legalább 7−8 órát alvó személyek halálozási aránya 12 százalékkal alacsonyabb, mint azoké, akik ennél kevesebbet alszanak. Egy újabb vizsgálat 38 éves távlatban elemezte a tartós inszomnia hatását a halálozási arányokra, és nem kevesebb mint 97 százalékos rizikóemelkedést igazolt.

Esti rutin, étrend-kiegészítők, altatószerek

Aki az elalvást megkönnyítő tippek után keresgél a neten, számtalan tanácsra, ajánlásra bukkanhat. Ilyen például, hogy az elalvás előtti órákban már ne étkezzen, különösen ne fogyasszon nehéz ételeket, ne végezzen testedzést vagy más fizikai aktivitást, kerülje a stresszes élethelyzeteket. Hasznos egy állandó esti rutin kialakítása, ami megkönnyíti az átmenetet az ébrenlétből az alvásba. Ha azonban ezek sem segítenek, szóba jöhet valamilyen elalvást segítő hatóanyag bevétele a nyugodt éjszakai pihenés érdekében. Se szeri, se száma a vényköteles altatószereknek, ezektől azonban nagyon sokan idegenkednek, elsősorban a hozzászokástól és a függőségtől, valamint a mellékhatásoktól való félelmükben.

A gyógynövények hatását már évszázadok óta hasznosítják különböző tünetek, ezen belül az alvászavarok enyhítésére is. Manapság a természetes gyógymódok egyébként is reneszánszukat élik, nem csoda hát, hogy ez a megoldás is hamar felmerül azok fejében, akik valamilyen alternatívát keresnek álmatlanságuk megoldására. Nincs könnyű dolga azonban annak, aki szakmai segítség nélkül akar eligazodni az egymásnak sokszor ellentmondó információk tengerében, hiszen szinte megszámlálhatatlanul sok természetes összetevőt ajánlanak az álmatlanság megszüntetésére. Ezek jelentős része nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, például egy hat vizsgálatot felölelő metaanalízis szerint nem bizonyított, hogy a szójatermékek hatásosak lennének a peri- és posztmenopauzális álmatlanság természetes terápiájában.

Ezzel szemben vannak olyan természetes hatóanyagok, melyek valóban segítséget nyújthatnak az alvászavarok leküzdésében. Egy vizsgálatban többféle gyógynövénykészítmény hatásosságát és biztonságosságát értékelték, így az orvosi macskagyökérét (valeriána), a komlóét és a jujubáét. Ami a javallati kört illeti, fontos kiemelni, hogy ezekkel akkor lehet és szabad próbálkozni, ha az álmatlanság hátterében nem áll valamilyen pszichiátriai vagy egyéb kórállapot. A vizsgálatban 120 személy vett részt, akiket 1:1 arányban gyógynövénykészítményre vagy placebóra randomizáltak, és a vizsgálatba való belépéskor, majd a kezelés 10. és 20. napján elemezték az alvás minőségét, a napközbeni aktivitást, különös tekintettel az elalvásra, az éjszakai megébredések számára, valamint a teljes éjszakai alvásidőre. Azt találták, hogy a gyógynövénykészítményt szedő résztvevőknél rövidebb idő telt el az elalvásig, és a gyógynövény kedvezően befolyásolta az éjszakai felébredések számát és a teljes alvási időt is. Ezzel együtt csökkent a napközbeni ingerlékenység, figyelem-összpontosítási zavar és fáradtság mértéke is a placebocsoporttal összehasonlítva. A gyógynövényt szedő betegek egyike sem számolt be mellékhatások előfordulásáról, és a készítmény biztonságosságát és tolerálhatóságát a résztvevők 98 százaléka kiválónak ítélte. A szerzők következtetése szerint a gyógynövénykészítmények jó hatással alkalmazhatók a primer inszomnia kezelésében, különösen azokban az esetekben, ahol a vényköteles altatószerek kockázat/haszon aránya az adott beteg számára a szer szedése ellen szól.

Egy másik vizsgálatban a valeriánát kaliforniai kakukkmákkal (Eschscholtzia californica) fix kombinációban alkalmazták alvászavarok és szorongás terápiájára négy héten keresztül. Az alvászavar mértékét az ISI (Insomnia Severity Index) pontszáma alapján mérték fel. A 4 hetes kezelés hatására az ISI pontszáma körülbelül 30 százalékkal javult, az éjszakai alvás teljes időtartama szignifikánsan meghosszabbodott, az éjszakai megébredések száma körülbelül 25 százalékkal, összegzett időtartamuk pedig közel 25 perccel csökkent. A szorongásjelző pontszámokban szignifikáns mértékű – 50 százalékos – javulást tapasztaltak. A résztvevők a gyógynövénykészítményt jól tolerálták.

Kulcsszerepben a gyógyszerészek

Az álmatlanság azok közé az egészségi problémák közé tartozik, mellyel a páciensek elsőként nem szakorvoshoz, hanem háziorvosukhoz fordulnak, még gyakrabban először a gyógyszerésztől kérnek tanácsot. Alapvető szerepük van tehát a gyógyszerészeknek abban, hogy az adott esetben legbiztonságosabb alternatívát javasolják. Hogy a helyzet korántsem optimális e téren, mi sem jelzi jobban, mint például az a vizsgálat, amelyben szimulált körülmények között figyelték meg a gyógyszerészek tanácsadási gyakorlatát. A javasolt gyógynövénykészítmények között első helyen állt az orvosi macskagyökér és a citromfű. Az átlagosan 2 perces patikai vizitek túlnyomó többségében a gyógyszerész semmilyen kérdést nem tett fel a páciens kórelőzményére és tüneteire vonatkozóan, mielőtt kiszolgáltatta volna számára az álmatlanság leküzdésére javasolt terméket. Az adagolásra vonatkozó javaslat az esetek 49,3 százalékában, az alkalmazás helyes időzítésére vonatkozó utasítás az esetek 38,8 százalékában hangzott el, ugyanakkor egyetlen esetben sem esett szó az esetleges gyógyszer- vagy ételinterakciókról, illetve az ellenjavallatokról. Ezek után talán nem meglepő, hogy az álmatlanság elleni szerért betérő páciensek egyike sem kapott tippeket arra, miként változtassa meg életmódját és alakítson ki jó alváshigiénét az elegendő mennyiségű és minőségű éjszakai alvás elérése érdekében.

Pedig az álmatlanság is olyan egészségi probléma, mely egyénre szabott megoldásokat kíván, ebben pedig a gyógyszerészek tudása és tapasztalata pótolhatatlan.