Kulturális különbségek az óvodások viselkedésben
A kutatás szerint a magyarok a szociális-érzelmi fejlődést, az etióp szülők pedig az iskolai készségek fejlesztését tartják az óvoda legfontosabb feladatának.
Az óvodai évek fontos szerepet játszanak a kognitív képességek fejlődésében, ezen belül is azok az ún. végrehajtó készségek (EF) mennek keresztül jelentős fejlődésen, amelyek lehetővé teszik a tudatos, célorientált viselkedést. Azok az ovisok ugyanis, akiknél sikeresen fejlődnek ezek a készségek, később nagy valószínűséggel könnyebben illeszkednek be az iskolába és jobb tanulmányi eredményeket érnek el. Az EF-készségek nem megfelelő működése ezzel szemben különböző fizikai, pszichológiai és akadémiai problémákhoz vezethet, úgy mint fizikai agresszió vagy tanulási nehézségek.
A PPK kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző kulturális viszonyok milyen hatással vannak az EF-képességek fejlesztésére. Biruk Kebede Metaferia (Pszichológiai Doktori Iskola), Futó Judit (Pszichológiai Intézet) és Garai-Takács Zsófia (Neveléstudományi Intézet) egy etióp és egy magyar minta összehasonlításával nézték meg, hogy milyen összefüggések vannak a játék szerepéről és az óvodai nevelés céljairól alkotott szülői nézetek, az óvodások otthoni tevékenységei, illetve a gyerekek kognitív készségei, végrehajtó működései között.
A kutatásba összesen 266 főt, magyar és etióp óvodásokat és szüleiket vonták be. A szülői attitűdöket kérdőíves módszerrel vizsgálták, ezután pedig a gyerekekkel neuropszichológiai teszteket végeztek a saját intézményükben.
Az interkulturális vizsgálat eredményei szerint az etióp szülők fontosabbnak tartják, hogy az óvoda fejlessze az iskolai készségeket, mint a magyar szülők. Amíg az etióp szülők a gyerekek kognitív és iskolai készségeinek fejlesztését, addig a magyar szülők a szociális-érzelmi fejlődést és a szórakozást tartják az óvoda legfontosabb feladatának. A gyerekek kognitív készségeiben a kutatók (munkamemória, a kognitív gátlás és kognitív rugalmasság) ugyanakkor ebből a szempontból nem találtak különbségeket.
A gyerekek otthoni tevékenységeit illetően az etióp szülők gyakoribb iskolai készségeket előkészítő és kézműves foglalkozásról számoltak be, mint magyar társaik. A magyar szülők viszont gyakoribb finommotoros tevékenységekről, önálló játékról, sportolásról és mozgásról nyilatkoztak.
Mindkét kultúra esetében elmondható, hogy az óvodások gátlási készégeire – ez segít abban, hogy az automatikus cselekvés helyett tudatosan viselkedjünk, és például képesek legyünk ellenállni a kísértéseknek – hatással volt a játékkal kapcsolatos támogató szülői attitűd és a szerepjáték gyakorisága. Az etióp mintában jelentős szerepet játszott az otthoni reggelizés gyakorisága is. A kutatók vizsgálták a gyerekek vizuális munkamemória kapacitását is. Ebben az etióp résztvevők esetében az otthoni kézműves tevékenységek, a magyar gyerekeknél pedig az egyéb finommotoros foglalkozások gyakorisága volt fontos tényező.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Arany Szeptember: összefogás a gyermekkori daganatok korai felismeréséért
- Visszafordítható-e a szívelégtelenség?
- Korábban jöhet a pubertás a parfümök és a kozmetikumok miatt
- Százezreket érint a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése
- Itt az ideje a gyermekünk szemvizsgálatának
- Öt másodpercre van szükség a békésebb vitákhoz
- Kiégés ellen: hétféle módon is kipihenhetjük magunkat
- A macskák majdnem fele apportíroz
- Fejfájás, fülfájás, kattogás? Az állkapocsízület is lehet a baj forrása
- Hogyan diagnosztizálható a PTSD?
- Vissza az edzőterembe: 10 + 5 tipp a szeptemberi újrakezdéshez
- Szeptember, a tüdőfibrózis hónapja
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!