Magyar áttörés a rákkutatásban

Az Európai Bizottság innovációjáért és kutatásért felelős biztosa az Oncompass Medicine-nek adta át a Jövő Unikornisa Díjat (Future Unicorn Award) februárban. Az elismeréssel olyan vállalkozásokat tüntetnek ki, amelyek technológiai fejlesztésüknek köszönhetően ugrásszerűen képesek növekedni, és ezzel értékük nagyon gyorsan eléri az egymilliárd dollárt.

A járvány miatt online zajlott a díjátadó, és egy adott jelre kellett neked és a két másik jelöltnek kinyitnia a díjat rejtő csomagot. Számodra akkor derült ki, hogy nyertetek, vagy előtte azért belekukkantottál a dobozba?

Ha nincs járvány, Brüsszelben lett volna a díj­átadó, de így kénytelenek voltak előre elküldeni a díjat a három befutónak. Mindegyik doboz egy-egy unikornist rejtett magában, két fehéret és egy aranyszínűt. Elvileg az ünnepségen kellett kiderülnie, melyik unikornist tartalmazza a doboz, de a szervezők kérték, hogy nyissuk ki előre a csomagokat, egyrészt azért, hogy ne sokezer néző előtt rohangáljunk a konyhába ollóért, másrészt hogy ellen­őrizzük, épségben érkezett-e meg a díj. Hát a miénknek letört a szarva meg a füle. De szerencsére egy molekuláris diagnosztikai laborban dolgozom, ahol a kollega­nőknek, akiknek az a dolga a mindennapokban, hogy mikrolitereket pipettáznak, elképesztően biztos a keze, úgyhogy pillanatragasztóval tökéletesen meg tudták gyógyítani az egyszarvút. Azóta az van kiírva a laboratórium ajtajára, hogy precíziós unikornis gyógyászat. Most már ezzel is foglalkozunk...

Elvicceltük a dolgot, de ti a szó szoros értelmében egy halálosan komoly dologgal foglalkoztok, ami a rák, és ebben ti valami egészen új utat nyitottatok, egy új kaput, új reményt adva ezzel a daganatos betegeknek. Kérlek próbáld meg nagyon egyszerűen elmagyarázni, hogy mi az, amiért ezt a díjat kaptátok, és mi az, amivel az Oncompass Medicine foglalkozik.

Huszonöt éve végeztem a Semmelweis Egyetemen, azóta kutatóként azon dolgozom, hogy olyan orvosi eszközöket fejlesszek ki a munkatársaimmal, amelyek segítségével a daganatos betegek személyre szabott, célzott kezelést kaphatnak. 18 éve alapítottuk az évfolyamtársammal, Schwab Richárddal ezt a technológiai startupvállalkozást és kezdetben arra fókuszáltunk, hogy molekuláris diagnosztikai módszereket fejlesszünk ki, amelyekkel ki lehet mutatni a daganatos betegek szövettani mintájából, hogy milyen génhiba okozta a daganatukat.

Génhiba okozza a daganatokat? Mi, laikusok azt gondoljuk, hogy a dohányzás, a nem megfelelő életmód vagy a radioaktív sugárzás okozza az onkológiai problémákat...

A rák egy genetikai betegség, a génhibák többsége pedig szerzett, az életünk során keletkezik. A külső károsító tényezők csak fokozzák azt a sejtosztódások során véletlenül is létrejövő folyamatot, hogy az örökítő anyagunkban, a DNS-ben hibák, törések keletkeznek, mutációk jönnek létre, és akár egyetlen egy „betűnek” a kicserélődése megváltoztathatja egy fehérje aminosav sorrendjét, amit a gén kódol. Ma már tudjuk, hogy a huszonötezer génünkből hatszáz szabályozza a sejtek osztódását és a programozott sejthalált, tehát, hogy hány sejt szülessen és pusztuljon el mondjuk a hámszövetben vagy az emlőmirigyben. Ha ezek a gének sérülnek, mutálódnak, akkor a kóros gén fog felelni az abnormális sejtosztódásért. Ezt nevezzük ráknak. Molekuláris szinten ez az oka a daganatoknak, és ma már azt is tudjuk, hogy ebben a hatszáz génben hatmillió féle mutáció jöhet létre, és azt is, hogy minden egyes betegben 4-5 ilyen mutációnak a kombinációja van jelen. Ezek döbbenetes számok, de ugyanakkor ez egy véges szám. Már az csodálatos, hogy az emberiség ismeri ezeket a számokat, ez nem olyan, mint az univerzum, ez egy megismerhető dolog.

A DNS két méter hosszú és hárommilliárd „betűből” áll. 2003-ban megismerhettük a normális ge­nom sorrendjét. Nagy volt a várakozás, azt hittük, ez a tudás szinte azonnal az emberiség új korszakát nyitja meg, ezért türelmetlenek is voltunk, de mostanra, a rákkutatásban beérett a felfedezés gyümölcse. Azzal, hogy megismertük a normális génkészletet, szisztematikusan össze tudtuk hasonlítani azt a daganatokban található génekkel, és be tudtuk azonosítani, hogy hol vannak a hibák. A jó hír tehát az, hogy véges számú génünk van, és ebből véges számú gén hibája okozhat daganatot. Tehát most már csak az a feladatunk, hogy minden egyes hibás gént célzottan kezeljünk. Ezt nevezzük precíziós onkológiának. Sokáig csak általánosságban gátoltuk a sejtosztódást, gyógyszerekkel, kemoterápiával, függetlenül attól, hogy azért milyen génhiba volt a felelős. A célzott gyógyszerek korában viszont pontosan „lőhetünk” a sejtosztódásért felelős génhibákra. Nem a következményt, hanem az okot célozzuk meg, ami kevesebb mellékhatással járó és nagyon hatékony kezelés lehet, de csak akkor, ha biztosak vagyunk abban, hogy egy beteg hatszáz génje közül melyik génjeiben van a hiba.

Ha jól gondolom, akkor ti nem csak Magyar­országban gondolkodtok, hanem globálisan is?

Igen, abszolút. A rák eleve egy globális probléma, percenként húsz ember halálát okozza a világon, szörnyű abba belegondolni, hogy amióta beszélgetünk, hányan haltak meg. Van egy híres jelenet a Kódjátszma című filmben, amikor azt kérdezi a katonatiszt a matematikustól, hogy tudja-e, hogy percenként hányan halnak meg azért, mert a németek titkos kódolóját, az Enigmát nem tudják feltörni. A válasz az, hogy amíg ezt a mondatot kimondtuk – hárman. A rákkutatás is versenyfutás az idővel, fel kell törnünk a rák kódját, hogy minden betegnél meg tudjuk mondani, melyik célzott gyógyszer hatásos. Egy olyan gépet fejlesztünk, ami ezt a kódot húszezred másodperc alatt töri fel, és segít az orvosnak kiválasztani a megfelelő terápiát.

Ha valakinek daganatos betegsége van, és felkeres titeket, mit tudtok tenni?

Vannak online konzultációs lehetőségeink, amelyek során megnézzük a kórelőzményt és azt, hogy az adott beteg esetében indokolt-e precíziós onkológiai ellátás, vagy olyan jellegű a daganat, amely más módszerekkel is gyógyítható. A mi mesterséges intelligencia alapú döntéstámogató rendszerünk össze van kötve egy informatikai rendszerrel, ami tulajdonképpen egy esetmenedzsment rendszer. A beteg adatait, leleteit digitalizáljuk. Ha még nincsen molekuláris diagnosztikai vizsgálati eredménye (mert ilyet nem csak mi készítünk, sok más molekuláris diagnosztikai laboratóriumban lehetőség van erre), akkor végrehajtjuk a vizsgálatot, amelynek az eredménye bekerül a rendszerbe. Ezt elemezzük, majd online megbeszéljük a beteg kezelőorvosával vagy onkoteamjével, hogy mi mit találtunk. Ezt az eredményt vetik össze az orvosok az egyéb lehetőségekkel, a kemoterápiával, sugárterápiával, sebészeti eljárásokkal, és ők döntik el, hogy ennek a plusz információnak a figyelembevételével mi lenne a legjobb stratégia a beteg számára.

Mit gondolsz, mennyi időbe telik, míg teljesen feltöritek a „rák kódját”, és mennyi idő kell ahhoz, hogy a módszer mindenki számára elérhető legyen, hazai és világviszonylatban is?

Az elmúlt tíz évben több mint száz célzott terápia került forgalomba. Ez egy tízszeres gyorsulás a korábbi évi egy gyógyszerhez képest. Ha a fejlesztés csak kétszeresével gyorsul tovább, akkor is 300 célzott gyógyszer lesz elérhető az évtized végére. Mivel ezek a gyakoribb génhibák ellen lesznek kifejlesztve, ezért az esetek több mint felében hatásos célzott gyógyszert tudunk majd javasolni. Ezzel párhuzhamosan kell fejlesztenünk a gépünket. A célunk az, hogy a következő öt évben törzskönyvezzük az informatikai rendszert mint orvosi digitális terápiás eszközt, egyre több indikációban az EU-ban és az USA-ban egyaránt. Most az Unikornis-díj kapcsán több nemzetközi megkeresést kaptunk, hogy a rendszert minél gyorsabban bevezessük a betegek mindennapi ellátásába.

A teljes interjút meghallgathatják itt.

Az Oncompassról

Dr. Peták István huszonöt éve kutatja, hogyan lehet a daganatsejteket célzottan elpusztítani. Egykori évfolyamtársával, legjobb barátjával és harcostársával, Dr. Schwab Richárddal 18 éve hozták létre az Oncompass Medicine biotechnológiai vállalkozásukat. Az OCM célja olyan módszerek kifejlesztése, amelyek segítségével minden daganatos beteg személyre szabott, célzott kezelést kaphat. A kezdetekben a célzott terápiákhoz szükséges molekuláris diagnosztikai vizsgálatok fejlesztésére fokuszáltak, Dr. Peták István ezekért a műszaki fejlesztésekért 2012-ben Gábor Dénes-díjban részesült. Az OCM 2008 óta fejleszti a sokgénes molekuláris diagnosztikai vizsgálatait. Következő kihívásként olyan eszközt fejlesztettek, amely – a betegek egyedi génhibakombinációi alapján – már a megfelelő célzott kezelést segít kiválasztani. A mesterséges intelligenciát használó eszközüket először 2016-ban mutatták be a Szilicium-völgyben. 2019-ben az OCM megkapta az Amerikai Klinikai Onkológusok Társaságának (ASCO) díját, és mint a visegrádi négyek legjobb start-up vállalkozása, megnyerte a Get in the Ring! V4 versenyt. 2020-ban Dr. Peták István vezetésével az OCM az Informatikai Innovációs Díj mellett megkapta a Gyurós Tibor Díjat az év innovációja kategóriában. És most, 2021-ben az OCM mint Európa legígéretesebb technológiai cége, Future Unicorn Award elismerésben részesült.