Egyre több az új daganatellenes gyógyszer

"A daganat genetikai betegség, génhibák okozzák, de ezeknek csak 10 százaléka örökletes, a többségét ezeknek a génhibákban életünk során szerezzük" - mondta el Peták István rákkutató. Magyarázata szerint az egyik legismertebb, leggyakoribb génhiba, ami összeköthető az emlőrák és a petefészekrák kialakulásával az a BRCA1 és BRCA2 génekkel hozható kapcsolatba. Az átlagos populáció 1-2 százalékát érinti ez a génhiba. Ha valakinek az egyenes ági leszármazottai között fordult elő ilyen betegség, fontos, hogy genetikai tanácsadóhoz forduljon - tette hozzá.
Továbbra is a daganatos megbetegedések állnak "közénk és a hosszú élet közé", ma Magyarországon minden negyedik embernek lesz daganatos betegsége. Az ilyen megbetegedések száma ugyanakkor nem nő. Azért lehet mégis vezető halálok, mert jelentősen csökkent a szív és érrendszeri megbetegedések okozta halálozások száma - magyarázta.

A rákkutató elmondta, az új daganatellenes készítmények fele célzott gyógyszer, a másik fele immunterápia.
Pont olyan immunterápia, amit az orvosi Nobel-díjjal elismert két kutató munkái alapján fejlesztettek ki. Így több olyan célzott gyógyszer áll rendelkezésre, amelyekkel személyre szabott kezelést tudunk biztosítani - mondta Peták István.
Magyarázata szerint a két tudós azért kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat, mert felfedezték azt, hogy az emberi daganatok egy részében az immunrendszer észreveszi az idegen, daganatos sejteket és megpróbálja megtámadni azokat. Ez ellen a daganatsejtek egy fehérje termelésével védekeznek, ez a programozott sejthalált okozó fehérje, ami kiváltja az őt támadó immunsejtek halálát. Amennyiben ez ellen a fehérje ellen adunk egy célzott gyógyszert, akkor visszakapcsoljuk az immunrendszer támadását, és saját immunrendszerünk fogja legyőzni a rákot - fejtette ki a rákkutató.

Az Onkológiai Központ főigazgatója Dank Magdolna kiemelte,  az immunterápia fejlődésével olyan paradigmaváltás indult meg az onkológiai ellátásban, amelynek eredményeként az immunrendszert aktiváló terápiák kerülnek előtérbe. immunrendszerünkben ugyanis benne van az a képesség, hogy felismerje a daganatot, és ha felismerte, el is pusztítsa a tumorsejteket. Ezt az újfajta megközelítést képviseli az immunonkológia. 
A korábban alkalmazott eljárások a tumorsejtek elpusztítására fókuszáltak az immunonkológia viszont teljesen más koncepción alapul, a szervezetet, az immunrendszert aktiválja.
Akkor aktiválódik a betegség, amikor a daganatsejtek képesek "elrejtőzni" az immunrendszer elől. Ebben az esetben a gátló receptorok beiktatásával gátolják a szervezet immunválaszát. Az immunonkológiai fejlesztések ezeket a gátló pontokat iktatják ki, a gyógyszer aktiválja az immunrendszer normál működését.

"A koncepciónak az a lényege, hogy kompletten más a mechanizmus, mint amit megtanultunk a korábbi eljárásoknál, mert ezekkel mindig a daganatot bombáztuk, most meg az immunrendszert tesszük arra képessé, hogy betöltse azt a feladatát, hogy elpusztítsa mindazt, ami nem való a szervezetbe".
Vannak bizonyos betegségek, például a melanoma, a tüdőrák, a veserák, a fej- és nyakdaganatok, valamint a húgyhólyagrák, amelyek nagyon jól reagálnak az immunonkológiai gyógyszerekre, ezeket nevezik immunogén daganatoknak. Ezeken túlmenően jelenleg is zajlanak a más daganatokat érintő kutatások - tette hozzá Dank Magdolna, aki szerint a cél az, hogy a jövőben rutinná váljon az immunonkológiai kezelés.
 Az eddigi eredmények szerint az immunterápia más gyógymódokkal is kombinálható, így a hatás fokozható. A főigazgató reményei szerint egyre több immunterápiás kezelés lesz a jövőben, és a betegségek 75-80 százalékát lehet majd bevonni a kezelésekbe.

A rákkutatás területén elért eredményeiért két tudós, James P. Allison és Hondzso Taszuku kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

Az  indoklás szerint az amerikai és a japán szakember a rák elleni modern immunterápia, a negatív immunreguláció gátlására alapuló tumorterápia kifejlesztésével érdemelte ki a legrangosabb tudományos elismerést. Felfedezéseik mérföldkövet jelentettek a rák elleni küzdelemben. Kutatásaik során arra koncentráltak, hogy egyes fékek feloldásával az immunrendszer képes megtámadni a rákos sejteket.

James Allison egyike volt azoknak a tudósoknak, akik megfigyelték, hogy a CTLA-4 fékezi a T-sejteket. Míg a többiek az autoimmun betegségek kezelésének tekintetében vizsgálták a fehérje működését, addig  Allisonnak egészen más ötlete támadt: addigra már megalkotott egy antitestet, amely képes volt gátolni a CTLA-4 működését, majd vizsgálni kezdte, hogy a fék feloldásával az immunrendszer képes-e megtámadni a rákos sejteket. Első kísérleteit 1994 végén végezte el kollégáival, és látványos eredményeket értek el: egereknél gyógyítani tudták a rákot az antitest segítségével. Embereknél 2010-ben egy jelentős klinikai kísérletben jó eredményeket értek el előrehaladott melanomás - bőrrákos - betegeknél. Több résztvevőnél is eltűntek a rák tünetei.

Hondzso Taszuku, a Kiotói Egyetem kutatója 1992-ben fedezte fel a "programozott halál 1" (PD-1) nevű fehérjét, amely szintén a T-sejteken fejeződik ki. rájött, hogy a "programozott halál 1” fékként működik, mechanizmusa azonban eltérő. Klinikai kísérleteket követően 2012-ben egy kulcsfontosságú tanulmány igazolta a japán tudós által kifejlesztett terápia hatékonyságát a rák különböző fajtáiban szenvedőknél, olyanoknál is, akiknek betegségét korábban gyógyíthatatlannak tartották.

Forrás : MTI