Szimpatika – Villámok segíthették a földi élet megjelenését

Egy friss tanulmány alapján a meteoritok mellett a villámok is komoly szerepet játszottak abban, hogy bolygónkon az élet kialakulásának kedvező körülményei jöjjenek létre. A kutatók egy ideje úgy gondolják, hogy a korai Földet elérő idegen kőzetek fontos ásványokat hoztak magukkal, az ilyen anyagok egy töredéke viszont több milliárd villámcsapással juthatott el bolygónk felszínére.

Benjamin Hess, a Leeds-i Egyetem geológusa csapatával most arra jutott, a villámlások legalább olyan fontosak voltak az élet születése szempontjából, mint a meteoritok. A szakértő és kollégái szerint megfelelő légköri körülmények között hasonló módon más Föld-szerű bolygókon is kifejlődhet élet.

Hess még hallgatóként kezdett bele a vizsgálatba. A csapat egy nagy és érintetlen fulguritmintát elemzett – az ilyen kőzetek villámcsapások hatására jönnek létre. Az érintett anyag akkor alakult ki, amikor 2016-ban egy villám csapott le egy ingatlanra az illinois-i Glen Ellynben. A kőzetet a tulajdonos utóbb egy közeli főiskolának adományozta.

Hessék eleinte azt akarták felmérni, hogy miként jött létre a fulgurit, a vizsgálat során azonban nagy arányban mutattak ki egy vízoldékony foszfortartalmú ásványt, a schreibersitet. A foszfor kulcsszerepet játszott az első létformák megjelenésében, egyes vélemények alapján éppen schreibersitet tartalmazó meteoritok hozhatták el az anyagot bolygónkra.

A kutatók most úgy vélik, hogy a villámlások hasonló módon járulhattak hozzá az élet kialakulásához. Sőt, amikor a Föld 3,5 milliárd éves volt, a villámokból származó vízoldékony foszforvegyület mennyisége a meteoritoktól eredeztethető mennyiséget is felülmúlhatta. Mivel a villámlások az ütközésekhez képest jóval kevésbé pusztítóak, sokkal kevésbé károsíthatták a primitív létformákat.

Hess szerint a felfedezés egyik legfontosabb következménye az, hogy az organizmusok más Föld-szerű égitesteken is megjelenhettek, még akkor is, ha a becsapódások az adott objektumon ritkák.