Szimpatika – Embriómodellel kutathatják a meddőség okait

A Jose Polo professzor vezette csoportnak sikerült átprogramozni bőrsejteket egy háromdimenziós sejtstruktúrába, amely morfológiailag és molekulárisan hasonló az emberi blasztocisztákhoz (hólyagcsíra). Ezeket az ún. iBlasztoidokat fel lehet használni a korai emberi embriók biológiájának modellezéséhez laboratóriumi körülmények között.

Eredményük jelentős áttörés a korai emberi fejlődés és a meddőség jövőbeni tanulmányozása terén. Napjainkban az emberi élet első napjainak a tanulmányozása csak a mesterséges megtermékenyítés nyomán nehezen nyert kevés hólyagcsíra felhasználásával lehetséges.

Az iBlasztoidok lehetővé teszik, hogy a tudósok tanulmányozzák az emberi fejlődés nagyon korai lépéseit és a meddőség egyes okait, a veleszületett betegségeket és a mérgek, vírusok hatását a korai embrióra emberi hólyagcsírák felhasználása nélkül, és fontos, hogy páratlan mértékben felgyorsítja megértésüket és új terápiák fejlesztéséhez vezet, mondta Polo professzor.

Az emlősökben a petesejt megtermékenyülését követő ötödik-hatodik napon alakul ki a hólyagcsíra (blasztociszta). Ebben a fejlődési szakaszban az embrió mintegy 50-100 sejtből áll. A hólyagcsíra egy sejtekkel körülvett, gömb alakú folyadékkal telt üreg, amelynek belső sejtjei alkotják az embriócsomót, amelynek embrionális őssejtjeiből fejlődik ki a magzat. Felszínét egy speciális sejtréteg alkotja, amelyből kifejlődik a méhlepény.

A tudósok hangsúlyozták, hogy csak kutatási és nem szaporodási célokat szolgálnak kutatásaik, amelyek azonban minden bizonnyal új etikai kérdéseket vetnek fel. Kutatók korábban már létrehoztak hasonló struktúrákat egérsejtekből laboratóriumban, de ez az első alkalom, hogy emberi sejtekből alkották meg azt.

A kutatást bemutató tanulmány akkor jelent meg, amikor az Őssejt Kutatások Nemzetközi Társasága (International Society for Stem Cell Research) készül kiadni az irányelveit az emberi embriók in vitro modellezéséről az után, hogy 2017-ben és 2018-ban brit és holland kutatók létrehoztak egér hólyagcsírákat laboratóriumban és lépéseket tettek emberi őssejtek létrehozása terén is, amelyek a korai embriófejlődés aspektusait utánozzák.