A testvérek egymásnak rövid időn belül, nagy valószínűséggel átadják a kórokozót, illetve a védettséggel nem rendelkező szülők is biztosan áldozattá válnak. Idősebb életkorban gyakoribbak és súlyosabbak a kialakuló szövődmények. Olykor hosszú hetekig felborulhat a családok napi rutinja a bárányhimlő következtében. A vírust 1954-ben sikerült izolálni, az első oltóanyag 1995-ben vált elérhetővé az USA-ban és 1998-óta nálunk is hatékony eszköze lehetne a járványok mérséklésének. A betegség cseppfertőzéssel terjed elsősorban.
A kórokozó a herpes vírusok családjába tartozik, és olyan különleges képességgel rendelkezik, hogy akár több évtizedig is „némán” elrejtőzik az érző idegvégződésekben, mint egy „időzített bomba”. Reaktiválódva a kellemetlen és gyakori övsömört okozva néhány évtized múlva, jellemzően az 50 feletti korosztályt célba véve. Akik megélik a 85. születésnapjukat, felük elmondhatja, hogy már átélte ezt hólyagokkal, fájdalommal járó betegséget. A bárányhimlő lappangási ideje 10-21 nap, de a bőrtünetek megjelenése előtt is fertőz már az érintett személy.
Az 1-4 mm nagyságú, piros udvarral körülvett, viszkető hólyagok először a fejen, majd a törzsön jelennek meg, majd a betegség előrehaladtával a végtagok is érintetté válnak (ritkán a szájüreg is). A hólyagokban jelen van a vírus, tehát fertőzhet. Számuk általában 200-500 között van. Láz, levertség is gyakori. A gyógyulás szövődménymentes esetekben két hétig tart.
A betegség jellemzően enyhe lefolyású, de nem tudható előre, hogy kiknél alakulnak ki súlyos szövődmények, melyek lehetnek:
- a bőr bakteriális felülfertőződése (a vakarás miatt),
- tüdőgyulladás,
- illetve komoly központi idegrendszeri,
- valamint több szervi érintettség: máj, szív, vese, ízületek,
- a szülés körül kialakuló anyai bárányhimlő esetén (ilyenkor a születendő baba még anyai ellenanyagok nélkül jön a világra) 30%-ban halálos kimenetelű a babára nézve.
Kik tartóznak a kockázati csoportokba?
- 1 év alatti és a 15 év felettiek,
- immunkárosodottak (HIV), akár gyógyszeres kezelés miatt is (szteroid, biológiai terápia),
- terhesek, különösen az első 20 hétben.
Mikor és kiknek ajánlott a védőoltás?
- Mindenkinek, aki nem vészelte át a betegséget korábban, vagy még nem kapott védőoltást,
- mielőtt a kisgyermek közösségbe kezd járni javasolt, hogy az első védőoltáson túl legyen.
A második beadásával vélhetően egy életre szólóan győzni tud már a szervezet a vírussal szemben. Ennek legoptimálisabb ideje 4-6 évesen van. Felnőttek esetében a két oltás között 4-6 hétnek javasolt eltelnie.
Miért jobb az időben kapott oltás, mint a betegség természetes átvészelése?
- Nem tudhatjuk, hogy kiknél alakul majd ki a betegség lefolyása során a komoly szövődmények valamelyike (minden 60.000. beteget elveszítjük a civilizált világban is),
- elkerülhetjük a kórházat,
- nem fertőzünk meg másokat sem, hiszen nem leszünk betegek,
- mert versenyelőnnyel indulunk, ha találkozunk a kórokozóval,
- a védőoltások minimális terhet jelentenek a szervezet számára, cserébe egyfajta biztonságot, kiszámíthatóságot kaphatunk,
- miért lenne jobb egy vad vírussal történt fertőzés, mint egy legyengített változatával történő védettség tudatos kialakítása?
- nagy eséllyel 50 pluszosan csökkentjük az övsömör kialakulásának esélyét.
Amennyiben nem gondoltunk idejében a vakcinációra, a beteg emberrel történő találkozást követően még mindig lehet, egy utolsó esélyünk, mert az első 72 órában kapott oltás nagy valószínűséggel elkerülhetővé teszi számunkra a bárányhimlőt!
Mi a helyzet a világban?
Jelenleg nyolc európai ország emelte be a nemzeti immunizációs programjába a bárányhimlő elleni védőoltások egyikét. Az USA 49 államában a gyermekek csak két adag bárányhimlő elleni oltást igazolva kezdhetik meg az általános iskolai tanulmányaikat! A szigorú intézkedések eredménye, hogy az érintett korosztályban 80%-ot ért el a bárányhimlő elleni átoltottság, és 90%-kal csökkent a betegség miatti kórházi ellátást igénylő esetek száma.
Hazánkban több település önerőből próbálja megoldani a problémát, ami példaértékű. Reméljük, egyre többen érzik fontosnak a jövőben is, hogy ne bízzák a véletlenre az egészségüket.