Baktériumok, fertőtlenítés a baba körül?

Több évtizeddel ezelőtt még nem kellett azért aggódni, hogy a gyerekek túl steril környezetben nevelkednek.

Kevesebb volt a fertőtlenítőszer, a reklámok sem ígérték a teljes baktérium- és vírusmentességet a konyhában és a fürdőszobában és a bőrön, és a gyerekek sem kaptak ennyi és ilyen széles hatású antibiotikumot az életük kezdetétől, mint most.

A nagyobb testvérek által hazavitt közösségi kórokozók gondoskodtak róla, hogy otthon a kicsik a legtöbb gyermekbetegségen átessenek.

A szabadban, nem urbanizált környezetben történő játék során a gyermekek szervezete elegendő baktériummal, gombával, vírussal találkozott.

A kisvárosokban, falusi környezetben élő gyerekek, akik háziállatok mellett nőttek fel, részt vettek a kiskertek művelésében, sokkal ritkábban lettek allergiásak, mint városokban élő társaik. 

A ritkább – és megfontoltabb, indokoltabb – antibiotikum használat és a kevesebb védőoltás gondoskodott a természetes immunitás kialakulásáról.

Most is megtörténik az, hogy a nagyobb testvérek különféle kórokozókat visznek haza, de a betegségek lefolyása szinte összehasonlíthatatlan az évtizedekkel ezelőtti folyamatokkal, a módosult kórokozótörzsek megjelenése, az antibiotikum rezisztencia kialakulása és a táplálkozási szokások jelentős megváltozása következtében kialakult bélflóra megváltozása miatt.

Azzal, hogy tudatosan elkerüljük a mikroorganizmusokkal való találkozást, az immunrendszer fejlődésében okozunk zavart.

Fontos, hogy gyermekkorban találkozzanak baktériumokkal és vírusokkal, mert ha ez nem történik meg megfelelően, akkor az immunválasz fejlődése elbillen.

Az újszülött gyermekre születés után az úgynevezett Th2 sejtek túlsúlya jellemző, és fokozatosan, a bakteriális és vírusos fertőzések hatására erősödik meg a Th1 sejtes immunreakció. 

Amennyiben a kicsik nem találkoznak elegendő kórokozóval, a Th1 reakció alulmarad a Th2-vel szemben, és allergiás tünetek jelennek meg. Így juthatunk el a túlzott fertőtlenítéssel az allergiához.

Emellett vannak kutatások, amelyek a felnőttkori depresszió megjelenését is összekapcsolják az immunrendszer kibillent működéséből adódó gyulladásos folyamatokkal.

Alátámasztva ezzel azt, hogy a gyermekekre ható környezeti tényezők későbbi, felnőttkori tünetei milyen szoros kapcsolatban állnak.

Babakonyha

A gyerekek a születésük után találkoznak nagyobb mennyiségben azokkal a mikrooraganizmusokkal, amelyekkel szemben kialakul majd idővel a saját védekezőképességük.

Az élet első heteiben az anyai ellenagyagok védik őket. Ha szükségtelen sterilizálást, fertőtlenítést alkalmazunk a baba környezetében az ésszerű higiéniai módszerek, mint a kézmosás és az alapvető egyéb szabályok, mint a konyhai felületek egyértelmű kórokozó baktériumoktól való védelme helyett, akkor ágyúval lövünk verébre.

És csökkentjük az esélyét a jó baktériumok megtelepedésének, a kórokozó baktériumokkal szembeni védekezés kialakulásának, a békés együttélésnek, kolonizációnak és a saját immunvédekezés kialakulásának.

A sterilizálás, fertőtlenítés az egyértelműen betegséget okozó, patogén, de a nem patogén törzseket is elpusztítja. Hátráltatva ezzel a normál baktériumflóra kialakulását, amelynek viszont jelentős szerepe van az immunrendszer optimális működésében.

Mit tegyen a szülő? Mielőtt vad bőrfertőtlenítésbe kezdenénk, maradjunk csak a jól ismert alapos kézmosásnál. Hiszen nem operációra készülünk, csak szoptatásra vagy cumisüvegből, pohárból, kiskanállal való etetésre.

A konyhai felületeken lévő kórokozó baktériumok nagyrésze melegvizes, környezet és emberbarát tisztítószerekkel mosható.

Szükségtelen pl. klórtartalmú vagy más fertőtlenítő hatású szereket használni. Megfelelőek a mosódió alapú és illóolajat tartalmazó – különösen pl. teafaolaj vagy narancs, levendulaolaj – ecetet, mosószódát tartalmazó készítmények.

A rettegett Salmonella és Campylobacter fertőzés is elkerülhető azzal, ha a húsok és a tojásos ételek elkészítésénél betartják azt az alapvető szabályt, hogy ezeket elkülönítik a gyerekek cumijától, tányérjától, poharától, a felületeket pedig a már említett módon letisztítják.

A forró mosogatószeres víz megteszi a hatását. Figyeljünk a vágódeszkák tisztántartására, a törlőruhák megfelelő cseréjére, amivel minimalizálhatjuk a fertőzést okozó kórokozók elszaporodását.

A cumit, cumisüveget elegendő melegvízzel és a már említett mosogatószerrel elmosni, törölgetni nem kell, leszárad.

Fontos, hogy a legrövidebb időn belül mossuk tisztára használat után a cumisüvegeket, amelyek már természetesen műanyagból készültek. A tápszer adagokat pedig a legjobb frissen elkészíteni minden evés előtt.

Fürdőszoba

Egy mondatra csak visszatérnék a konyhába. Láttam olyan videókat, ahol a babákat a mosogatóban fürdetik. Nem tudom, mennyire jó az, ha ott, ahol a salátát meg a zsíros edényeket mossák, tisztítják meg a kakitól a babapopsit. Ahány ház, annyi szokás, elgondolkodtató kérdéseket vet fel ez is a higiénia hipotézis szemszögéből.

Magyarországon mindenesetre a fürdőszobában fürdetés az elterjedtebb. Itt aztán lehet kiskád vagy fürdető vödör vagy a nagy kád is, vagy a zuhany vagy a mosdó, amíg belefér a gyerek. Lehet együtt a szülőkkel, lehet külön, lehet este és reggel, és napközben, lehet minden nap és lehet heti egyszer is a fürdetés.

Van, aki gyógyszertári fürdetőt használ – ezt talán jobb mellőzni, mert mindig gond, hogy a gyerekre kenjék, de akkor csúszik, mint a hal, vagy a vízben próbálják feloldani, de akkor meg a kád szélére ragad a krém.

Mellőzni ezen felül leginkább azért kellene, mert érdemi támogatást nem ad hozzá a bababőrhöz, ellenben hozzájárulhat a kiszáradásához. Arról, hogyan lehet a legegyszerűbb, legtermészetesebb, leginkább környezetkímélő a babák fürdetése és hajmosása, itt olvashatsz.

A gyermekének szánt folyékony és szilárd szappanokban célszerű ellenőrizni, hogy található-e Sodium Lauryl Sulfate (SLS), Sodium Fluorid, Aluminium, Paraben, PEG-, parfüm, mert ha igen, azok nem természetes összetevők.

Bár a folyékony szappanok nagyrésze víz, a fentieket nem tartalmazó folyékony szappan mégis jól és kis mennyiségben felvihető a kisbabák bőrére, de célszerű ezt a hajlatok olajozása után és csak a tényleg alaposabban tisztítandó felületekre felkenni.  A csecsemő nem koszos, elegendő számára az olajos letörlés után a sima víz.

A tömbszappanok is jelenthetnek jó választást, azok, amelyek nem akadályozzák a bőr normál savas pH-jú védőrétegének kialakulását, nem szárítják és nem irritálják azt.

A babák törölközőjét csak a babáknál használjuk, nem törölközzenek ugyanabban. Lehet, hogy triviális, de mégis fontos. A felnőttek bőrén levő gombás elváltozás, a herpeszvírus-fertőzés és egyéb más, a gyermekek számára szükségtelen fertőzés a külön törölköző használatával elkerülhető.

Babaszoba

A babaszoba megfelelő szellőztetése, vegyszermentes takarítása ugyanúgy fontos, mint a lakás bármely más részéé. Hasznos lehet, ha a gyermek környezetében nincsenek porfogók: falikárpit, bolyhos szőnyeg, vastag sötétítőfüggöny, plüssjátékok.

Ha mégis, akkor ezeknek a rendszeres portalanításáról gondoskodni kell. Porszívózni akkor kezdjünk, ha ki tudjuk nyitni az ablakot, és a gyermek nincs a szobában, mivel a legjobb porszívók is visszaereszthetnek port a levegőbe.

A felmosáshoz elegendő a tiszta víz, a kiságy letörléséhez szintén, a felületekhez a vegyszermentes portörlés. Így el tudjuk kerülni az irritáló, mesterséges illatokat és vegyszereket tartalmazó felületlemosókat.

Ha nagyon szükséges mégis valami, akkor a mosódiótartalmú mosogatószer tökéletes lesz a szobabútorok letisztításában is. Az ablaküvegek hígított ecetes vízzel lemoshatók. A gyerekjátékokat is környezetbarát mosogatószeres vízben mossuk ki.

Ágyneműk mosása

Az ágyneműk mosásához nem szükséges fertőtlenítő, épp úgy, ahogy a textilpelenkákhoz és a babaruhákhoz sem. Mosószóda, mosódió kivonata vagy a tiszta mosódió, enyhe ecetes vagy teafaolajos öblítéssel tökéletesen megfelel.

Természetesen az öblítés legyen alapos és többszöri. Ha a ruha anyaga elbírja, lehet vasalni. Az ágyneműk pamuthuzata és a pelenka rendszerint jól tűri a forró vasalást, ami természetes fertőtlenítő lesz, amely nem befolyásolja a bőr természetes védekezőképességének kialakulását.

Dr. Lengyel Boglárka gyermekorvos

Kiemelt kép: pexels.com