A baba napi fürdetése az egyik legfontosabb rituálé a legtöbb családban. Pedig ahogy nem kell megmosdatni az újszülött babát a születése után, úgy később sem szükséges naponta fürdetni.
Van olyan kisbaba, aki szereti a vízben lebegést, mert emlékezteti az anyaméhben töltött időre, és van, amelyik ki nem állhatja, ha vízbe teszik.
Jó, ha tudjuk, hogy a víz – önmagában a tiszta víz is – eltávolítja a vékony, éppen csak alakuló zsírréteget a baba bőrén, ami kiszárad.
Főleg, ha szappanokkal vagy folyékony habfürdőkkel “gazdagítjuk” a tisztítóhatást. Ráadásul a csecsemő nem koszos.
De akkor mit tegyünk?
Így tisztítsuk a baba bőrét
Lehet, hogy nem koszos, de maszatos lett, mert a nyakába bukta az anyatejet vagy a tápszert, a főzeléket, a gyümölcslét, vagy beizzadt a hónalja, vagy kipirosodott a feneke.
Törölgessük le melegvizes olajos puha textillel vagy vattakoronggal. Különösen a hajlatokat, de a lapos felületeket is, főleg, ha az újszülött bőre hámlik, a csecsemőé, kisgyereké pedig száraz.
Az ápoló olaj lehet olíva-, napraforgó-, szezám-, lengmagolaj, mandulaolaj, sárgabarackmag olaj, vagy makadám dió olaja.
Tehetünk hozzá aromavizeket, mert szerencsés, ha víz-olaj keverékkel tisztogatunk.
A langyos aromavíz lehet kamilla, levendula, rózsa. A római kamilla aromavíz gyulladáscsökkentő hatású. A felhasznált textildarab legyen puha.
Ez a házi nedves törlőkendő bátran használható az érzékeny bőrön, akár borogatás formájában is.
Fürdetés, de hogyan?
A fürdetésnél általában az az elvárt, hogy habzó buborékos legyen a víz, a folyékony szappan is nagyon habosítható, mert ezt évtizedek óta a jó tisztítóhatással és a tisztasággal kapcsoljuk össze.
Valójában a szodium lauril szulfát (sodium lauryl sulfate, SLS), szodium lauret szulfát (sodium laureth sulfate, SLES), az ammónium lauril szulfát (ammonium laureth sulfate, ALES) és a sodium koko szulfát (sodium coco-sulphate, SCS) mind habzóanyagok, amelyek különböző mennyiségben a legtöbb fürdetőben, tusfürdőben, folyékony szappanban, hajsamponban benne vannak. Leoldják a bőr természetes zsírrétegét, kiszárítják, és irritálják a bőrt.
Hogy biztosított legyen a „babaillat”, a babafürdetőkbe előszeretettel tesznek ezek mellett parfümöket. Ezek a mesterséges illatanyagok teljesen szükségtelenek a kisbaba és a nagyobb gyermekek számára is, tökéletes a babaillat a parfümök nélkül is.
Ha mégis szeretnénk illatokat, használjunk illóolajokat, amelyek nem irritálják a bőrt, és még aromaterápiás hatásuk is van.
A kisgyerek bőre nem igazán jól tolerálja a fent említett szulfátos lemosásokat, ezért egészségesebb alternatíva lehet a számukra a növényi olajból, sheavajjal és illóolajokkal – levendula, rózsa – készített szappan. Vagy olyan tusfürdő, amely a habzó hatását a kókuszolajból származó tenzideknek és glükozidnak köszönheti.
A gyógyszertári fürdetőben nincs illatanyag, parfüm, nincsenek habosító és zsíroldó tenzidek. Ennek megfelelően mondhatjuk, hogy jó. Használható, hiszen generációk nőttek fel rajta.
Miért ne kenjük mégis a gyerekek bőrére és ne próbáljuk – nagy nehézségek árán – a fürdővízben sem elkeverni?
A gyógyszertári fürdető metilparabént tartalmaz, ami ugyan “biztonságosabb” a parabének között, de allergizáló hatása kimutatható.
Általában van benne még vazelin (Vaselinum Album), amitől látszólag selymes és sima tapintatú lesz a bőr, valójában azonban ez alatt a krémréteg alatt a hám vízhiányossá válik. Így valójában nem hidratál, hanem éppen szárít.
Hajmosás
Felnőttként nem mosunk naponta hajat. Pedig akár meg is tehetnénk, ismerve, milyen koszos a városi levegő, a munkahelyeken is számos kórokozó és por, pollen kering a levegőben, így sok-sok lehetőség adódik, hogy ezek a hajba ragadjanak.
Mégis a kisbabák haját mossuk naponta. Azokét a kicsikét, akik nem koszosak. A már emlegetett szulfát tartalmú hajsamponokat használják a legtöbben, naponta, valójában szükségtelenül.
Voltak-vannak olyan vizsgálatok, amelyek felvetették a fürdetőkben és samponokban levő durva detergensek szemkárosító hatását. Ez időről-időre megerősítésre és cáfolatra kerül, ezért jobb, ha a kisgyerekek szemébe nem kerülnek ilyen vegyületek.
Csecsemő korban elég az alkalmankénti hajmosás, ha izzadt, ha rákenődött az étel vagy más. Ha ilyen nincs, akkor elég legfeljebb 1-2-szer hetente. Vannak olyan kíméletes tenzideket tartalmazó samponok, amelyekkel gyors és hatékony, ugyanakkor veszélytelen a hajmosás.
Kosz-e a koszmó?
Nem. A koszmó nem kosz és nem is kosztól van.
Az újszülötteknél és a csecsemőknél, de kisgyerekeknél, sőt időskorban is bármikor megjelenő, a hajas fejbőrön – a kutacs felett –, a szemöldökön, a fül mögött is látható sárgás felrakódás.
Elhalt és összetapadt, elzsírosodott hámsejtekből és faggyúból áll. Ha a kutacs környékén alakul ki, nagy a riadalom, mert az eltávolítására tett javaslat általában úgy szól, hogy a szülő áztassa, puhítsa fel, és dörzsölje le.
Na, de beszakad, megsérül a gyerek agya, kilukad a feje, én nem merem – lesz a válasz.
A koszmó gyakori és ártalmatlan jelenség, ami legtöbbször a csecsemőkor végére elmúlik. Kialakulásában az egyéni hajlam és a bőrápolás módja meghatározó. A gyakori fejmosás, hajmosás serkenti a faggyútermelést, ami kedvez a koszmó kialakulásának.
Miközben pedig a bőr kiszárad, vízhiányos lesz.
Mit csináljunk a koszmóval?
A koszmó kialakulása biztonsággal nem előzhető meg, de volt olyan próbálkozás, és javaslat, mely szerint serkenthetjük a fejbőr vérkeringését, ami esetleg segíthet megelőzni a koszmó keletkezését.
Erre volt ajánlás a fejbőr dörzsölése, a fésülés erősebb sörtéjű kefével, sőt van, aki a használaton kívüli fogkefét javasolta a dörzsölésre és a koszmó eltávolítására is. Szerintem fölösleges fogkefével dörgölni, vagy bármilyen kefével kefélgetni a hajat.
Felsérülhet a bőr, ami utat enged a baktériumoknak és a gombáknak, melyek az érzékeny bababőr gyulladását idézik elő.
A megelőzésre megoldás általában, ha nem használunk erősen irritáló és zsíroldó tulajdonságú samponokat. A baba fejbőrét, csakúgy, mint ápolásnál a teste egyéb részeit olajos (sheavaj, körömvirág, olíva, mandula, sárgabarackmag, kókusz vagy szezámolaj) és aromavizes pamaccsal át lehet törölni.
Az aromavíz lehet levendula, rózsa, körömvirág, kamillakivonatot tartalmazó. Ez segíthet megelőzni a koszmó kialakulását.
Ha már megjelent a koszmó, ugyanezt az áttörlést javaslom, csak gyakrabban, és hagyjuk hatni akár egy egész éjszakát. De ne felejtsük, hogy mindig vízzel vagy aromavízzel együtt dolgozunk, hogy puhító emulziót képezzen a bőrfelületen. Ezek az olajos pakolások segítenek fellazítani a letapadt hámsejteket. Hajmosás után lágy mozdulatokkal le is dörzsölhető.
Bárhol van, bármilyen vastag rétegben, el fog múlni a koszmó. Lehet, hogy óvodáskorban és serdülőkor táján visszatér, a kezelése akkor is ugyanez.
Ha gombás felülfertőződésre van gyanú, a teafaolajat bátran hozzá lehet tenni az említett bázisolajokhoz.
Ha mégis nehezen múlna, masszív felrakódássá válna a koszmó, és a bőr kifejezetten gyulladttá válna,a gyógykenőcs használata valószínűleg elkerülhetetlen. Ekkor konzultáljunk a gyermekorvossal vagy a bőrgyógyásszal.
Mi a helyzet a koszmó elleni samponnal?
A patikákban különböző koszmó elleni samponok kaphatóak, makacs felrakódás esetén lehet ezeket használni. Csak figyeljünk a szulfát tenzidekre és a hatóanyagokra, a hajmosás gyakoriságára a fejbőr kiszáradása és a fokozott faggyútermelés elkerülése miatt.
Szappanok, samponszappanok, szilárd samponok babáknak is?
A babaápolásban is, főleg, ha bevált termékekről beszélünk, megfelelő környezetbarát megoldás lenne, lehetne a nagy kiszerelés vagy a koncentrált forma, vagy méginkább egy alternatív megoldás, pl. samponszappan, szilárd sampon megvásárlása.
Ezzel szemben az látható, hogy a kifejezetten babáknak szánt és “méreganyagmentes”, – de nevezzük inkább ember-vagy bőrbarát termékeknek – kisebb kiszerelésben, az újratölthető vagy utántöltő lehetőséget mellőzve kerülnek kereskedelmi forgalomba.
Azt gondolom, optimális lehetne az, ha az egész család ugyanazt a készítményt használná, de a felnőttek igényei, a bőrük ápolása más elvárásokat támaszt a kozmetikai ipar felé.
A fürdetés során jól bevált növényi alapú – pl. shea vaj – és gyógynövények kivonatait – pl. körömvirág, kamilla – valamint illóolajokat – pl. rózsaolaj, levendulaolaj – tartalmazó szappanok jó minőségben elérhetőek és környezettudatos, valamint a minimális ártás elvét képviselő készítmények.
A samponszappanok lúgos kémhatásúak, ennek használata után a babáknál a hajmosás utáni citromos-ecetes öblítés nehezen kivitelezhető. Emellett allergizáló színezékeket és illatanyagokat tartalmazhatnak, pálmaolaj tartalmuk miatt is elgondolkodtató a használatuk.
A szilárd samponok habzóanyagot tartalmaznak, épp, mint a normál szappanok, csak épp kevesebb bennük a víz. Ezt a vizet visszük be akkor, amikor a nedves hajba dörzsöljük. A szilárd samponok savas hatásúak, így oldják le a zsíros szennyeződést a hajról.
Kérdés, hogy kell-e nekünk a védő zsírréteget leoldani a gyerekek hajáról, ezzel késztetve a faggyúmirigyeket fokozott működésre. Emellett az esetlegesen bennük lévő tenzid, az allergizáló tartósítószer és színezék, valamint illatanyag nem teszi őket alkalmassá a gyerekek hajának ápolására.
Kiemelt kép: freepik.com