1. Fontosak a családi minták: megdöbbentő kutatási adat, hogy ha egy családban az egyik szülő elhízott, 40% az esélye annak, hogy a gyermek is túlsúlyos lesz. Ha mindkét szülő elhízott, akkor az esély 80%-ra nő. Ugyanakkor, ha a szülők normál súlyúak, a gyermek esélye az elhízásra mindössze 7%.
2. A túlsúlyt és az evési problémákat meghatározó pszichológiai háttértényezőnek tekinthető az is, hogy vannak olyan emberek, akik az evést sok egyébre is használják a túlélésen kívül. Gondolok itt arra, hogy esznek, ha szomorúak, ha jókedvűek, ha szoronganak, ha félnek egy-egy kihívástól, és a stressz levezetésére is legfőbb eszközük az evés. Megfelelő problémamegoldó és konfliktuskezelő technikák kialakításával nemcsak a súlyfeleslegünktől szabadulhatunk meg, hanem az emberi kapcsolataink is kiegyensúlyozottabbak lehetnek és koncentrációképességünk is javulhat.
3. A táplálkozást eredendően összekapcsoljuk a szeretet adásával és elfogadásával. Sokan vezetik vissza az evési problémákat a csecsemőkorra, az anya-gyerek kapcsolat gyermekkori élményeire. Valóban sok esetben meghatározóak lehetnek a korai etetési/evési minták, de ez nem azt jelenti, hogy felnőttkorunkban ne lehetne ezeken változtatni.
4. Berögződött rossz szokások is felelősek lehetnek néhány felesleges kilóért: ha tv-nézés, olvasás, számítógépen való foglalatoskodás alatt eszel, a telítődést jelző testi mechanizmusok teljesen figyelmen kívül maradnak.
5. Kultúránként és társadalmi rétegenként is igen változó az, hogy milyen testalkatot találunk szépnek. A fontos az, hogy saját testeddel kapcsolatos elvárásaid ne legyenek irreálisak, és a testsúlyod ne legyen önértékelésed első számú meghatározója.
forrás: Dr. Lukács Liza www.mashogy.hu