Az érszűkület szűrése életet menthet
Módosítva: 10/9/2024 2 perc egészségügyi szűrővizsgálatokérszűkületérelmeszesedésSzív- és érrendszerÖsszes cikk
Magyarország élen jár a szív- és érrendszeri megbetegedésekben, ennek ellenére nem elegendő azok száma, akik tüneteikkel időben orvoshoz fordulnak. Az érfal szerkezetének átalakulása már egészen fiatalon is elkezdődhet, ami később olyan betegségekhez vezethet, mint a stroke, a szívinfarktus vagy az érszűkület. Éppen ezért panaszok esetén érdemes mihamarabb szakemberhez menni, hogy el lehessen kerülni a későbbi súlyos szövődményeket.
Hogy pontosan milyen tünetekkel jár az érszűkület és hogy kiknek érdemes szűrésre járniuk, arról dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa beszélt.
Kiknek javasolt a rendszeres szűrés?
Az érszűkületre fokozott kockázatot jelent a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a dohányzás, a magas vérnyomás, a férfi nem, valamint az idős kor, így az érintetteknek fokozottabban kell ügyelniük az ereik állapotára. A cukorbetegeknél azért is fontos a rendszeres szűrés, mert náluk a fájdalomérzet hiányozhat – tehát nem feltétlenül produkálnak érszűkületre jellemző tüneteket. A cukorbetegség egyik gyakori szövődménye a kis és a nagy erek elzáródása, ami érzészavarral társulhat. Már a fizikális vizsgálat során a lábfejen hiányzó pulzusok észlelése fel kell, hogy hívja a háziorvos vagy a belgyógyász figyelmét a lehetséges érbetegségre. A cukorbetegek szűrése évente javasolt, panaszmentes esetben is.
„A többi rizikófaktor jelenléte esetén, különösen panaszok jelentkezésekor indokolt a szűrővizsgálaton, angiológiai vizsgálaton való részvétel. A cukorbetegeknél, illetve az ismert érbetegeknél (pl. agyvérzés vagy szívinfarktus után) azonban tünetmentes esetben is javasolt a szűrés” – mondja dr. Kósa Éva.
Fontos tudni, hogy Magyarországon a panaszmentes magasvérnyomásos betegek körében végzett boka-kar index meghatározás szerint az érszűkület előfordulási gyakorisága 14,4%. Az egyéb társuló rizikótényezők esetén ez az arány még magasabb lehet.
Az érbetegségek jelei
Az érbetegségeknek szerteágazó tünetei lehetnek, attól függően, hogy a test mely szervében vagy részén alakulnak ki.
Alsó végtag érszűkülete: a láb terhelésre jelentkező fájdalma, mely nyugalomban megszűnik; hideg láb, lábikragörcs, fekély, illetve nehezen gyógyuló sebek.
Koszorúér-szűkület: mellkasi fájdalom, mely sugározhat a hátba, karba, és amely nyugalomra enyhül; légszomj, ritmuszavar.
Nyaki érszűkület: tüneteket leginkább előrehaladott esetben okoz, melyek lehetnek: szédülés, látászavar, látásvesztés, féloldali arczsibbadás, esetleg fülzúgás.
Legfontosabb vizsgálatok
Boka-kar index (kézidoppler-vizsgálat): az alsóvégtagi érszűkület szűrésére és diagnosztizálásra is az úgynevezett boka-kar index meghatározása szolgál. Ez egy kézi ultrahangkészülék és egy vérnyomásmérő segítségével történik. A karokban és az alsó végtagokban a vérnyomás megmérése után a bokánál mért vérnyomásértéket elosztjuk a karban mért értékkel. Érszűkületről akkor beszélünk, ha a kapott hányados kisebb, mint 0,9.
Arteriográf-készülék: az érelmeszesedés korai stádiumára hívja fel a figyelmet az erekben mért gyorsult pulzushullám-sebesség, amelynek igazolására az arteriográf- készülék alkalmas. Bár ezzel a módszerrel konkrét érbetegséget nem lehet kimutatni, de a kóros értékek felhívják a figyelmet a rizikótényezők szűrésére, illetve, ha a betegnek panaszai is vannak, akkor indokolt az érbetegségek kimutatására alkalmas egyéb vizsgálatok (pl. terheléses EKG, nyakiér-ultrahang, doppler-mérés stb.) elvégzése is.
Forrás: Trombózisközpont
Magyarország élen jár a szív- és érrendszeri megbetegedésekben, ennek ellenére nem elegendő azok száma, akik tüneteikkel időben orvoshoz fordulnak. Az érfal szerkezetének átalakulása már egészen fiatalon is elkezdődhet, ami később olyan betegségekhez vezethet, mint a stroke, a szívinfarktus vagy az érszűkület. Éppen ezért panaszok esetén érdemes mihamarabb szakemberhez menni, hogy el lehessen kerülni a későbbi súlyos szövődményeket.