A bulimia és az anorexia kialakulásában szerepet játszik az ember lelki állapota, vagy a biológiai háttér a meghatározóbb?
Mindkét betegségre az összetettség jellemző. Természetesen a genetikai érzékenység mellett a mindkettő megjelenésében szerepet játszik a társadalom és a média nem mindig pozitívan befolyásoló hatása is. Gondoljunk csak a mindennapjaikat modellként, illetve balett-táncosként élő nőkre, tehát egyes foglalkozások veszélyeztetik az arra különösen fogékony egyéneket.
A bulimia nagyrészt a feszültség levezetésének a következménye, az evésben bekövetkező kontrollvesztés számlájára írható. A testünk jelez, hogy valami bajt észlel. Ehhez kell a genetikai hajlam, hiszen közismert, hogy mindenki másképp vezeti le a feszültséget: van, aki dühös lesz, és van, aki ordít, csapkod, tárgyakat tör. Viszont a bulimiásnál és az anorexiásnál a jól ismert tünetek jelennek meg a feszültség okozataként. Mindkét folyamat önértékelési problémával indul: a betegnek az ad önbizalmat, hogy képes a testsúlyát kontrollálni. Ennek veszélye, hogy idővel elvész a kontroll, és az egyén nem döbben rá, hogy saját magának árt.
A világ melyik szegmensén élők a leginkább érintettek?
Hosszú ideig a nyugat-európai lakosság „kiváltsága” volt mindkettő. Régebben inkább az értelmiségi családoknál mutatkozott nagyobb számban, de mára a fejlődő országokban is egyre gyakoribb a két betegség megjelenése, és az alsóbb társadalmi rétegeket is érintik. A kiegyenlítődés oka jelenleg izgalmas kutatási terület.
Milyen korosztályban jelentkeznek ezek a betegségek? Csak a nőket érintik?
Az anorexia általában 13-18 éves korban kezdődik, a bulimia pedig 15-25 éves korban. Tízszer annyi nő küzd anorexiával, mint férfi, bár ez az arány lassan, de biztosan kezd kiegyenlítődni.
Hogyan észlelheti a külvilág, hogy baj van?
A páciensek sokszor titkolják a bulimiát, szégyellik a hánytatást. Az anorexia a fogyás miatt ennél látványosabb.
Hogyan lehet kezelni ezeket a betegségeket?Mindkét eset komplex terápiás megközelítést igényel. A koplalás következtében drasztikus eltérések jelentkezhetnek, sérülhet a szív, a bőr, hirtelen szívhalál léphet fel, a hányások miatt nem egyszer gyomorvérzés is kialakulhat, felborulhat az anyagcsere, a szervezet sóháztartása. Az anorexia nervosánál tíz éven belül 8-10 százalékos halálozási rátával kell számolni.
A fiatalabb páciensek esetében mind a két betegség esetén hatékony módszer a családterápia. Egyéni vezetés esetén hatékonyak a kognitív viselkedésterápiás módszerek, interperszonális, illetve dinamikusan orientált terápiák. Kiegészítésként sokat segíthetnek a testképet célzó nonverbális terápiák is. Másodlagosan a bulimiásoknál a hányások csökkentésére alkalmazhatunk hangulatjavító szereket. Az anorexia gyakran párosul depresszióval, emiatt indokolt a hangulatjavító gyógyszerek alkalmazása, az étvágyfokozás céljából adott szerek használata pedig fokozza a páciensek ellenálló-képességét és erősíti az immunrendszerüket.
Sikeresek a kezelések?
Attól függ, mit nevezünk sikeres kezelésnek. A bulimiásoknál már hatékonynak számít a kezelés és eredményként könyvelhető el, ha a tünetek kétharmada elmúlt. Én azt hívom sikernek, ha a páciens megfelelően észleli és tartja kordában a tüneteit.
Milyen gyakoriak a visszaesések?
Általában a környezeti faktoroktól függ, mekkora esély van a visszaesésre. Egyfajta érzékenység mindvégig megmarad. Fontos, hogy mindig megfelelően reagáljunk a tünetek újbóli megjelenésére. Ilyenkor a terápiához való visszatérés sokat segíthet.
A környezet hogyan segíthet?
A média társadalombefolyásoló hatása jól ismert. Azt látom, hogy elindult egy pozitív változás, ennek egyik eredménye, hogy a modellek másképp néznek ki, mint korábban. Nem ártana, ha az iskolában is foglalkoznának az említett a problémákkal, felhívnák a tünetekre a diákok figyelmét.
Több betegség előfordulási arányát nézve Magyarország az élen jár az Európai Unióval összehasonlítva. Az anorexia és bulimia esetén hogy állunk?
Az anorexiában és a bulimiában szerencsére nem vagyunk dobogós helyen.