A plusz kilók elsődleges oka igen egyszerű: több az energiabevitel, mint a felhasználás: vagyis túl nagy a kalóriabevitel, melyet a kevés mozgás már nem kompenzál. Ez azonban egy igen leegyszerűsített megközelítés, hiszen számos tényező árnyalja a folyamatot, pl. a hormonális állapot.
A túlsúly fellépése tehát egy igen komplex probléma, amely mögött számos ok áll. Az olyan hormonzavarok, mint pl. a pajzsmirigy alulműködés, az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség, az ösztrogéndominancia vagy a mellékvese zavara igen könnyen vezethet ahhoz, hogy többet mutat a mérleg nyelve a kelleténél.
Ám érdemes tudni, hogy ezek közül több is a helytelen életmód következménye, annak ellenére, hogy vannak köztük autoimmun eredetűek is (pl. a pajzsmirigy alulműködést okozó Hashimoto betegség).
A zsírszövet endokrin szerepe
A zsírszövet nem csupán az energiatárolásért felel, hanem egy endokrin szerv is egyben, vagyis több hormont választ el és juttat a keringésbe- ezek az ún. adipocitokinek, melyeknek kutatások szerint nagy szerepük van az elhízás kialakulásában, mivel ezek a hormonok fontos szerepet játszanak a glükóz, a koleszterin és a nemi hormonok metabolizmusának szabályozásában.
Ilyen anyag többek között a leptin és az adiponektin is. Ez utóbbi például javítja a szervezet inzulinérzékenységét (így segít megvédeni a 2-es típusú cukorbetegség ellen), a leptin pedig szabályozza az éhségérzetet azáltal, hogy biztosítja a jóllakottság érzését, így hozzájárul a megfelelő energiaegyensúlyhoz.
Ha a BMI magas – vagyis az illető elhízott-, akkor túl sok leptin kerül a vérbe. Ez egy idő után a hormonnal szembeni érzékenység hiányát okozza (leptin rezisztencia). Emiatt az illető többet eszik, mint amennyire szüksége lenne.
Ördögi kör
Látható tehát, hogy a túl sok zsírszövet már eleve kialakít egy nem optimális állapotot, melyet tovább ront a zsírszövet által termelt hormonok zavara is. Vagyis ez egyfajta spirált hoz létre, melybe újabb és újabb endokrin problémák csatlakozhatnak.
Hiszen a hormonrendszer tagjai egy egymással szoros kapcsolatban álló, mindenre reagáló rendszer, így, ha valahol zavar keletkezik, úgy dominószerűen borul sok egyéb más rész is. Probléma lép fel a szénhidrát- anyagcserében (IR, cukorbetegség), a nemi hormonok szintézisében, a pajzsmirigy működésében stb.
“Itt érdemes megemlíteni az ösztrogén és a zsírszövet kapcsolatát is. A zsírszövet ugyanis ösztrogént is termel és tárol, ami pedig hozzájárul a zsírraktárak növekedéséhez. Éppen ezért fordul elő gyakrabban ösztrogéndominancia azoknál, akiknek magasabb a BMI-jük, ami pedig még tovább ront az ösztrogéndominancián”- magyarázza Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa.
Mit lehet tenni?
Ahogy látható, nem lehet egyértelműen kijelenti, hogy a hormonzavar okozza a túlsúlyt vagy inkább fordítva, hiszen egymásra ható, igen komplex folyamatokról van szó. Éppen ezért a megoldás is összetett, nem elég csupán bevenni hormonzavarra napi egy tablettát és várni, hogy kússzanak le a kilók.
Ilyenkor elengedhetetlen az életmódterápia is, hiszen ahogy csökken a zsírmennyiség, úgy javul a hormonális állapot is. Ezt természetesen gyógyszeresen meg lehet támogatni (sőt, bizonyos esetekben kell is), ám ha a kezelésnek csupán az egyik részét alkalmazzuk, úgy nem lehet elérni a kívánt hatást!
Mi kell ahhoz, hogy kikerüljünk a túlsúly-hormonzavar ördögi köréből?
Borítókép: elements.envato.com