Az állatok látása

A macskák a barna, a sárga és a kék színeket látják, hozzájuk hasonlóan a kutyák is, de az ő esetükben említésre méltó széles periférikus látásuk is. A madarak is rendkívül érdekes látással rendelkeznek, hiszen ők UV-fényben látnak, és mindig egy bizonyos pontra fókuszálnak.
A rengeteg faj külön-külön is a természet csodájának tekinthető, de íme a 10 legérdekesebb látással rendelkező állat:

Bagoly: Mint sok más ragadozó esetében, a baglyok szeme is fejük elülső részén helyezkedik el, remek látást biztosítva számukra vadászataik során, különösen olyan szituációkban, amikor kevés fény van. Ezek a szemek viszont erősen rögzültek a szemgödörbe, emiatt szemüket alig tudják mozgatni. Ennek kompenzálásaként viszont a bagoly akár 270 fokos szögben el tudja fordítania fejét.

Kaméleon: A kaméleonnak van az egyik legegyedibb szeme az állatvilágban. Nincs külön alsó és felső szemhéja, csak egy vastag, tölcsérszerű réteg veszi körbe a szemcsillagot, egy kis rést hagyva a pupillák számára.

Gekkó: Az éjjeli gekkóknak nappal ki kell védeniük a nagy fényt, ezért pupillájuk képes keskeny réssé összeszűkülni, így csak nagyon kevés fényt enged be. Míg az emberek nem képesek a színeket érzékelni halvány holdfényben, a gekkók megkülönböztetnek színeket, sőt háromszázötvenszer erősebbek a szemeik, ha színlátásról van szó.

Gaviál: A gaviálok igazi őslényeknek számítanak. Ennek ellenére szemük különösen jól fejlett, és úgy helyezkedik el, hogy bár az egész fejük a víz alá bukik, a szemeik a víz felszínén maradnak, és zsákmány után leselkednek. A szemeik éjszakai látást is biztosítanak, méghozzá úgy, hogy egy vékony, tükörszerű rész a szem hátsó részén visszatükrözi a fényt, amit a szem még nem nyelt el. Ha megvilágítjuk éjszaka, szemeik visszatükrözik a fényt, és úgy néznek ki, mintha ragyognának.

Víziló: A vízilovak kitűnően látnak víz alatt, de szemük legcsodálatraméltóbb tulajdonsága, hogy egy átlátszó membránréteggel rendelkezik, amely megvédi az egész szemet a víz alatti szennyeződésektől.

Békák: A békák nagy szemeikről híresek, de kevesen tudják, miért düllednek ki. Annyira ki tudják dülleszteni a szemüket, hogy a víz alól a felszínt is tudják figyelni. Ha be akarják csukni a szemüket, visszahúzzák, és a két rétegnyi átlátszó membránból, és egy külső fedőrétegből álló összetett szemhéjukkal el tudják fedni azt.

Lepkék: Mint a legtöbb rovarnak, a lepkéknek is összetett szemük van, ez több száz mikroszkópikus méretű, hatoldalú lencséből tevődik össze, és ennek segítségével egyszerre minden irányba tudnak nézni. Ez a fajta látásmód nem teszi lehetővé számukra, hogy élesen lássanak. A lepkék azonban az ultraibolya fényeket is felismerik, mely az emberi szem számára láthatatlan: ez vezeti őket a nektárral teli virágokhoz.

Kecske: A kecskék négyszögű pupillája mindenképp figyelmet érdemel, de nem csak szépségük miatt. A pupillák szélessége miatt a kecske látószöge 330 fokos, szemben az ember csupán 180 fokos látásával.

Tintahal: Az egyik legfejlettebb szeme a tintahalnak van. Ez a furcsa „W” alakú pupilla képtelen színeket felismerni, de érzékeli a polarizált fényt és a kontrasztokat, halvány fényben is. Míg az emberek csak a pupillájukat alakítják át fókuszáláskor, a tintahalak az egész szemüket. Továbbá a szem belső érzékelői lehetőséget adnak arra, hogy egy időben vegyenek észre maguk előtt, illetve a hátuk mögött levő dolgokat.

Husky: A kutyák közül kiemelkedő a huskyk látása. A rideg, acél szemeik ideálisak, hogy a sivár pusztákon mozgást kémleljenek. Szemeik mandula alakúak, közepesen távol helyezkednek el egymástól, kissé ferdén, lehet jeges kék, sötétkék, borostyán színű és barna. Néhány esetben a huskyk egyik szeme barna, a másik kék, de a két szín szemenkénti keveredése is előfordul, ám ennek nincs befolyása a látásuk élességére.

Forrás: haziallat.hu, erdekesvilag.hu