Eltolódik az esőerdők övezete a klímaváltozással

A trópusi esőerdők bolygónkat körbefogó övezete azt az időjárási rendszert követi, amelyet trópusi konvergenciazóna, idegen rövidítésben ITCZ néven ismer a tudomány. E rendszer a legmelegebb egyenlítői régió felett jön létre, a passzátszelek összeáramlási zónájában, azonban az óceánok és a szárazföldek nem egyforma felmelegedése miatt nem követi a földrajzi Egyenlítőt. Műholdról készült globális felvételeken jól kivehető az a sáv, amelyben a nappal képződő felhőzet dominál, ebből érkezik meg a mindennapos eső a trópusi erdőségekbe is.

A Kaliforniai Egyetem Irvine-i kampuszának kutatói végezte kutatás szerint regionálisan egyenlőtlenül változik majd meg a trópusi esőerdők övezete bolygónkon, vagyis az a keskeny, Egyenlítőhöz közeli sáv, amelyre a rendszeres, nagy mennyiségű csapadék jellemző.

A több tudományág képviselőit magába foglaló kutatócsoport eredményei alapján például a keleti féltekén egyes helyeken észak felé tolódik majd el az övezet, míg a nyugati féltekén déli irányba mozdul.

A kutatás szerint a Kelet-Afrikában és az Indiai-óceánon bekövetkező változások miatt nőni fog az aszály Madagaszkáron és Afrika délkeleti területein, miközben Indiában fokozódnak majd az áradások. A Csendes-óceán keleti medencéjében és az Atlanti-óceán környezetében az esőerdők délre tolódása pedig Közép-Amerikában fokozza majd az aszályok előfordulását.

„A kutatásunk azt jelzi, hogy a trópusi esőerdőink övezete ellentétes irányba mozdul a bolygó közel kétharmadán, s ennek a rendelkezésre álló víz mennyiségét és az élelmiszer-termelést is befolyásoló, tovagyűrűző hatása lesz.” – mondta Antonios Mamalakis, a kutatásról készült, a Nature Climate Change szakfolyóiratban közzétett tanulmány vezető szerzője.

A kutatók 27 különböző klímamodell segítségével vizsgálták meg, miként érintik majd a klímaváltozás folyamatai az esőerdők övét a különböző mennyiségű üvegházgáz-kibocsátási helyzetekben. Mamalakis elmondta, hogy a korábbi vizsgálatokban azért nem derült fény erre a most felfedezett változásra, mert azokban globális átlagokkal számoltak, most pedig regionálisan lebontva vizsgálták a helyzetet. Most csupán az elegendő volt az eltérések kimutatására, hogy a keleti és a nyugati féltekét különvették a számításokban.

„Ázsia a visszafogott aeroszol-kibocsátás mellett, ám a Himalája jegének, és az északabbra eső területek havának eltűnése miatt gyorsabban fog felmelegedni, mint más régiók” – magyarázta James Randerson Föld-rendszer kutató, a tanulmány társszerzője. „Azt tudjuk, hogy az esők övezete e melegedő terület felé tolódik majd el a klímaváltozással, ez pedig a keleti félteke esetében északi irányú elmozdulást jelent.”

Eközben az észak-atlanti térségben gyengül a Golf-áramlat, hűvösebb lesz, és e változás miatt dél felé tolódik majd a trópusi esőerdők övezete a nyugati félteke területén.

„A Föld-rendszer ijesztően bonyolult, visszacsatolásokkal, összefüggésekkel, és egymáshoz kapcsolódó, mindenféle nagyságrendű folyamatokból áll” – mondta Efi Foufoula-Georgiou professzor. „A kutatásunkban a mérnöki gondolkodásmód rendszerszintű voltát egyesítettük az adatelemzéssel és a klímakutatással, s ennek köszönhetően a felmelegedés hatásai közt korábban nem felismert, regionális csapadékdinamikai változásokra bukkanhattunk rá.”

A következő lépés az lesz, hogy e változásokat a helyi embereket érintő eseményekkel társítani tudják, így az áradások vagy az aszályok kialakulását előrejelezve még időben felkészülhessenek ezekre az érintettek.

Forrás: ng.hu