Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy egyre többen fordulnak – és nem feltétlenül valós egészségügyi okból – az alternatív fehérjeforrások felé, kiiktatva étrendjükből az állati termékeket. Beszédében példaként említette a rovarokat, a lombikban tenyésztett húst és a mellékesből fő összetevővé vált szóját, amit a fogyasztó a mindennapi étkezése részévé tenne, miközben a kockázatáról még keveset tud.
Figyelni kell a világ változásait, nyitni kell az újdonságok felé, de mindeközben nem szabad figyelmen kívül hagyni a már bizonyított tapasztalatokat, ismereteket sem, melyek az étkezések terén a kiegyensúlyozottságra intenek.
Az alternatív fehérjeforrások fogyasztásában rejlő kockázatok feltérképezése és értékelése érdekében komplex vizsgálatsorozat lefolytatásával bízta meg hivatalt a miniszter. „Az ellenőrzés célja, hogy valós és átfogó képet kaphassunk ezekről az új élelmiszerforrásokról”. Nagy István kifejtette, e láncszemlélet – melynek fontosságát egyre több ország kezdi felismerni – a magyar élelmiszerbiztonság területén régóta jelen van és hatékonyan érvényesül. Sok szempontból ennek is köszönhető, hogy élelmiszerlánc-felügyeleti rendszerünket, élén a Nébih-hel, a legjobbak között tartják számon Európában. Kizárólag e komplex, minden folyamatot és tényezőt figyelembe vevő szemlélet vezethet oda, hogy a felmerülő kockázatokat hatékonyan fel lehessen ismerni, meghatározva a megelőzésükhöz és felszámolásukhoz vezető legjobb utat, módszereket.
„Magyarország szerencsés helyzetben van, mert bőségesen rendelkezik kiváló minőségű élelmiszer-alapanyagokkal. Elhelyezkedésének, agrármúltjának és az élelmiszeriparának köszönhetően nincs kényszerhelyzetben, és nincs rászorulva az alternatív megoldásokra. Ugyanakkor az alternatív fehérjeforrások feltérképezését és alapos vizsgálatát elkezdjük a Nébih közreműködésével, annak érdekében, hogy támogassuk a magyar fogyasztók tudatos választását, asztalainkra pedig továbbra is csak biztonságos élelmiszerek kerülhessenek” – tette hozzá.
Forrás: MTI