Apáról fiúra szálló hajlam
Módosítva: 10/9/2024 2 perc AllergiaGyerekkori problémákImmunrendszerasztmaÖsszes cikk
Az allergia megjelenésében döntő szerepet játszik az öröklődés. Azonos nemű gyermek és szülő esetében pedig még nagyobb a betegség kialakulásának kockázata. Az allergiás hajlam öröklődik, a betegség megjelenésének kockázata pedig még magasabb, ha mindkét szülő allergiás – magyarázza dr. Hidvégi Edit gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa.
Egy szülő esetén 30 százalék, míg két allergiás szülő esetén már a 80 százalékot is elérheti annak valószínűsége, hogy a gyermeknél is jelentkezik az allergiás betegség valamilyen formája: a gyermek ilyen esetben a magas rizikójú allergiára hajlamos, ún. atópiás csecsemők közé tartozik. Az allergia életkoronként eltérő formában jelentkezhet. Csecsemőkorban atópiás gyermekeknél gyakran az ekcéma vagy ételallergia az első tünet. Óvodáskorban allergiás náthás, később asztmás tünetek jelentkezhetnek.
Ekcéma és asztma
Az összefüggés tehát egyértelmű, a Journal of Allergy and Clinical Immunology folyóiratban megjelent vizsgálat pedig további részletekre világít rá ezzel kapcsolatban. A kutatás során megfigyelt 1500 gyermek 1, 2, 4, 10 és 18 évesen részletes allergológiai és tüdőgyógyászati vizsgálaton vett részt. Itt többek közt sor került allergiás bőrpróba vizsgálat, légzésfunkció, vérvizsgálat elvégzésére is. Az így kapott adatok és a szülők által kitöltött kérdőívek összesítése alapján a Southampton General Hospital orvosai megállapították, hogy a gyermeknél megjelenő allergia típusa összefüggést mutat az azonos nemű szülő betegségével. A kapcsolat különösen asztma és ekcéma esetében volt egyértelmű.
Családban marad
A kutatást végző orvosok tehát úgy találták, hogy az édesanya nagyobb valószínűséggel örökíti ekcémás betegségét leány-, mint fiúgyermekére, az édesapa esetében pedig a tünetek megjelenésének kockázata fiúgyermek esetében magasabb. Asztma esetében is hasonló összefüggést fedeztek fel, a betegség megjelenése itt is azonos nemű szülő-gyermek esetében volt gyakoribb. Az eredmények fontos, új irányvonalat adnak a gyermekkori allergiák értékeléséhez és megelőzéséhez.
Megelőzhető?
Az eddigi vizsgálatok azt igazolták, hogy a túlzottan steril körülmények a gyermek környezetében, valamint a korai antibiotikum használat inkább hajlamosít allergiás tünetek megjelenésére. A baktériumokat probiotikumok adásával részben pótolhatjuk – ennek ekcéma megelőző szerepét már igazolták.
Az allergia megjelenésében döntő szerepet játszik az öröklődés. Azonos nemű gyermek és szülő esetében pedig még nagyobb a betegség kialakulásának kockázata.