Amit az érelmeszesedésről tudni kell

Hogy alakul ki az érelmeszesedés?

Az érelmeszesedés, szaknyelven ateroszklerózis, a verőerek betegsége, ami az erek megkeményedésével, rugalmassá­gának csökkenésével jár. A betegség kialakulásának többféle oka lehet, ezek közül a leggyakoribb az, amikor az emberi szervezet anyagcsere-folyamataiban felborul egy egyensúlyi állapot, aminek következtében a májunk elkezd a szükségesnél több koleszterint termelni. A koleszterin létfontosságú sejtalkotó, de a túlzott termelődés következtében a vérzsírok helyes aránya megváltozik. Az érfal belső része megsérül, majd ott úgynevezett „plakk” keletkezik. A plakkokat borító kollagénrostokon kalcium rakódik le, az érintett érszakasz pedig ennek következtében elveszíti a rugalmasságát. Az érelmeszesedés következtében romlik az adott érszakasz által ellátott területek vérellátása, ami lehet a szív, agy, vese, tüdő, máj adott területe – ennek következménye viszont a létfontosságú szerveink funkcióinak csökkenése, az idős ember agyi vérkeringése például a fiatalkori felére csökkenhet.

Hogy ismerhetjük fel az érelmeszesedés kezdeti stádiumát? Milyen tünetek jelentkezése után érdemes orvoshoz fordulni?

A kezdeti stádiumnak nincsenek klinikai jelei, ezért is nevezik az érelmeszesedést csendes, illetve gyilkos kórnak, és ezért sokan korunk járványának tartják. A laborvizsgálatok eredményeiből (koleszterin, vércukorszint, májenzim-értékek) a háziorvos következtetni tud a betegség „stádiumára”, és úgy gondolom, velünk, gyógyszerészekkel is érdemes konzultálnia a betegnek. A gyógyszerészek szívesen adnak felvilágosítást a megelőzéssel kapcsolatos teendőkről és a terápiában használt gyógyszerekről.

Milyen további betegségekhez vezethet az érelmeszesedés?

A vérzsírok magas szintjének következménye az agy, a szív és a verőerek elmeszesedése, ami megnöveli az agyvérzés és a szívinfarktus veszélyét. Ez a folyamat játszik közre a magas vérnyomás, a cukorbetegség kialakulásában, valamint növeli az elhízásra való hajlamot is. A vese ereinek elmeszesedése hipertóniát okozhat. A végtagokon vérellátási zavarok keletkezhetnek, és ez érszűkülethez vezet. A végtagok leromlott vérellátása következtében megnövekszik a véralvadás rizikója, ennek következtében nő a trombózis kialakulásának veszélye, ami pedig halálos kimenetelű embóliákhoz, érszakasz-elzáródásokhoz vezethet.

Milyen gyógyszeres vagy műtéti megoldásokkal kezelhető az érelmeszesedés?

A már kialakult érelmeszesedés jelenlegi tudásunk szerint nem visszafordítható folyamat, bár vannak ígéretes gyógyszerek. Az elmeszesedett érszakaszokat el lehet távolítani, ki lehet cserélni, meg lehet tágítani műtéti technikákkal. Ilyen például a koszorúérműtét (Bypass-műtét vagy egy stent behelyezése), ami életmentő beavatkozás. Az érelmeszesedés folyamatának megfékezésére viszont vannak hatékony gyógyszerek, amelyek csökkenteni tudják a máj koleszterintermelését, és ezekkel meg lehet változtatni a vérzsírok rossz arányát is. Jelenleg általánosan elfogadott orvosi gyakorlat a koleszterincsökkentő gyógyszerek prevenciós alkalmazása, mivel ezekkel drámai módon csökkenthető a szívinfarktusok, agyvérzések és egyéb érbetegségek kialakulása.

Kiket veszélyeztet elsősorban ez a betegség?

Az érelmeszesedés már a serdülőkor után elkezdődik, és ötvenéves korban az emberek 90%-ánál kimutatható. Előbb-utóbb valamilyen szinten mindenkit elér ez a betegség, viszont sokat tehetünk annak érdekében, hogy ez minél később és minél kisebb fokon következzen be. A betegség megelőzése mindig egyszerűbb feladat, mint a kezelése. Kiemelten fontos az egészséges életmód és táplálkozás.

Hogyan előzhető meg az érelmeszesedés?

Az ateroszklerózis diétájának összeállításakor a szív- és érrendszert védő ételeket részesítjük előnyben, ezért viszonylagos energiaszegénységet, zsír- és koleszterinszegény diétát javaslok. Fontos az optimális testsúly elérése, hiszen anyagcsere-vizsgálatok kimutatták, hogy 2 kg-os súlytöbblet napi 200 mg koleszterin többlettermeléssel jár együtt. A nap során elfogyasztott táplálékok energiatartalmának maximum 30%-a származzon zsírból, ennek pedig minél nagyobb százaléka legyen többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó (növényi eredetű) olaj. Zsírszegény konyhatechnológiai eljárásokkal jelentősen csökkenthető a szervezetbe bevitt zsiradékok mennyisége, ezért a bő zsiradékban sütés helyett teflonedényben, alufóliában, cserépedényben, sütőzacskóban, mikrohullámú sütőben, kontaktgrillben való sütést ajánljuk. Ki kell még emelni a nátriumszegénységet, a magas vérnyomásra való hajlam és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának fokozott kockázata miatt. Az ajánlott napi Na-bevitel 2000 mg/nap, ami 5 g konyhasó értékének felel meg. A rostoknak fontos szerepük van, mert az LDL koleszterin („rossz koleszterin”) felszívódását lassítják, ezért napi 35-45 g rostbevitelt ajánlok. Lehetőség szerint oda kell figyelni az antioxidánsok fogyasztására (aszkorbinsav, szelén, cink, E-vitamin), mert hatásukra csökken a szervezetben képződő káros szabadgyökök mennyisége.


Táplálkozási tanácsok érelmeszesedés ellen


Zöldségek és főzelékfélék:
• magas ß-karotin-tartalmú ételek (sárgarépa, sütőtök, sóska, paraj, brokkoli, káposztafélék, karfiol, zeller, spárga, uborka)
• magas K-vitamin-tartalmú zöldségek (paradicsom, burgonya, kukorica, zöldbab, borsó)
• nem ajánlottak a szárazhüvelyesek erősen puffasztó hatásuk miatt

Gyümölcsök:
• magas pektintartalmú gyümölcsök (alma, birsalma, körte, ribizli)
• magas C-vitamin-tartalmú gyümölcsök (citrom, narancs, grapefruit, mandarin, kivi)
• magas rosttartalmú gyümölcsök (eper, málna, ribizli, meggy)
• nem ajánlott a magas telítettzsírsav-tartalom miatt a kókuszdió és a magas cukortartalmú kandírozott gyümölcsök fogyasztása

Gabonaipari, sütőipari, tésztaipari termékek:
• magas kiőrlésű lisztből készült kenyerek
• zabkorpából, búzakorpából készült rostdús sütemények
• koleszterinmentes durumtészta és rostdús barna rizs

Tej, tejtermékek:
• 1,5%-os tej
• savanyított tejtermékek (kefir, natúr joghurt, sovány túró, zsírszegény sajtok)

Húsok, húskészítmények:
• a zsírszegényebb sertéshúsrészek (comb, karaj)
• szárnyasok bőr nélkül elkészítve
• vadhúsok
• húskészítményekből az alacsonyabb zsírtartalmúak (sonkafélék, zöldséges-, aszpikos felvágottak)
• omega-3-tartalmú zsírszegény halak

Tojás:
• hetente maximum 2 db tojás sárgáját lehet felhasználni az ételek elkészítéséhez
• a tojásfehérje mennyiségét nem szükséges korlátozni

„Csendes” kórnak nevezik a köznyelvben ezt a betegséget, ami észrevétlenül alakul ki, kezdetben nincsenek tünetei, idővel mégis számos ember ennek következtében hal meg. Az érelmeszesedés okairól, következményeiről és megelőzéséről Dr. Papp Lászlót, a nagyvenyimi Szent Bernát Patika gyógyszerészét kérdeztük.