Miért sérülékenyebbek a nők a menopauza alatt?
A menopauza az egyik nagy hormonális változást hozó szakasz a nők életében. Többek közt az ösztrogén és a progeszteron hormonok szintje változik ezekben az években, ami az alvás szempontjából azért fontos, mert míg az ösztrogén ébren tart, addig a progeszteron nyugtat.
Tehát például a klimaxnak azon fázisában, amikor az ösztrogén van túlsúlyban, eleve nehezebb lehet a nyugodt alvás. Vagyis az alvászavar önállóan is a menopauza hormonfüggő tünetei közé tartozik, de ha hozzá vesszük a sokaknál éjszakánként jelentkező hőhullámokat, izzadást, érhető, hogy több szempontból is zavart lehet a pihenés.
Több változás is zajlik a menopauzában
A melatoninról régóta közismert, hogy az alvás-ébrenlét ciklust szabályozó hormonként nagyon fontos szerepet játszik. Mára az is kiderült, hogy ennél jóval többet „tud”.
Többek közt hangulatjavító, stresszcsökkentő hatású, csökkenti a szív-érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kialakulásának rizikóját, serkenti az immunrendszert, tüneti szerként mérsékli-lassítja az Alzheimer-kór lefolyását, és a testsúly szabályozásában is részt vesz. Sajnos a melatonin mennyisége is csökken a kor előrehaladtával!
Összefoglalva tehát a klimax okozta alvászavarnak több oka is van: a hormonális változásokkal párhuzamosan a melatonin-szint csökkenése, a hőhullámok, az urogenitális diszkomfort megjelenése, a hangulatzavarok kialakulása – hangsúlyozza Vida főorvosnő.
Ezen kívül számolni lehet esetleg új betegségek megjelenésével, ehhez kapcsolódóan új gyógyszerek szedésével és a már meglévő alvásbetegségek felerősödésével is. Nem szabad elhanyagolni a klimax okozta pszichés változások hatásait sem, az alvászavarok vizsgálatakor esetleg ez is felmerülhet.
Nem kell álmatlanságtól szenvedni a menopauza során sem
Sok nő úgy gondolhatja, az alvászavarok, az álmatlansága klimax velejárója, bele kell törődni. Holott miért kellene elfogadni azt, hogy egy középkorú nő nem tud aludni, nappal kimerült, feszült?
Inszomnia, vagyis álmatlanság esetén elsősorban fontos felállítani a diagnózist, ami sok esetben alváslaborban történő vizsgálat során kristályosodhat ki – ismerteti dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa.
Ha bebizonyosodik az alvászavarnak számító inszomnia diagnózisa, több irányban lehet elindulni a kezelésben. A klimax okozta alvászavar önmagában nem indikációja a hormonpótlás beállításának, s az esetek jelentős részében nem is befolyásolja azt.
Számtalan kezelési lehetőség áll azonban rendelkezésünkre, melyek közül elsősorban a nem gyógyszeres terápiákat részesítjük előnyben, a relaxációs módszerektől az alváshigiénével kapcsolatos edukációig és a fényterápiáig.
Nagyon fontos az oki kezelés: ha a kivizsgálás során a panaszok hátterében valamilyen betegségre derül fény, amely ronthatja az alvás minőségét, természetesen azt kell kezelni. Időről időre - sokszor csak átmenetileg – szükség lehet gyógyszeres kezelésre is, altatóval, anxiolitikummal, antidepresszánssal, de ez mindig nagy körültekintést igényel.
Ezeken túl minden esetben gondolni kell az életmód rendezésére, ami nem csak az egészséges étkezést, de a rendszeres mozgást és szükség esetén a testsúlycsökkentést is magában foglalja (a túlsúly önálló rizikófaktora az alvászavaroknak). Ehhez jelenthet hathatós segítséget az életmód orvoslás.
Összefoglalva tehát elmondható, hogy bár a menopauza ronthat a nők alvásminőségén, de ez pontos diagnózisra építve, komplex szemlélettel kezelhető lehet!
Borítókép: elements.envato.com