Alvásproblémákat okoz a globális felmelegedés

A jó alvás kulcsfontosságú az egészség és a jólét szempontjából. A globális felmelegedés azonban még gyorsabban növeli az éjszakai hőmérsékletet, mint a nappalit, ami megnehezíti az alvást. A tanulmány szerint egy átlagos ember már most is évente 44 órát veszít az alvásidejéből, ami 11 olyan éjszakát jelent, amikor hét óránál – a megfelelő alvásmennyiségnél – kevesebbet alszik.

A kieső alvásidő a felmelegedéssel tovább fog nőni, és ez egyes csoportokat sokkal jobban érint, mint másokat. A felmelegedés egy fokára jutó alvásveszteség körülbelül negyedével magasabb a nőknél, mint a férfiaknál, kétszer magasabb a 65 év felettieknél, és háromszor magasabb a szegényebb országok lakosainál. A kutatók 68 országból 47 ezer ember által 7 millió éjszaka alatt használt alváskövető karkötők adatait dolgozták fel a tanulmányban.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy az emelkedő hőmérséklet károsítja az egészséget, többek között a szívroham, az öngyilkosságok és a mentális krízisek, valamint a balesetek és sérülések számának növekedésével, továbbá a munkaképesség csökkenésével. A kutatók szerint a megzavart alvás lehet az egyik legfontosabb mozgatórugója annak, ahogy a hőség ezeket az egészségügyi hatásokat okozza. A tudósok arra is felhívták a figyelmet: nincs jele annak, hogy az emberek képesek lennének alkalmazkodni a melegebb éjszakákhoz, ami aggasztó.

A legtöbbünk számára az alvás a napi rutin nagyon intim része, életünk közel egyharmadát alvással töltjük. A világ számos országában azonban egyre többen nem alszanak eleget – magyarázta Kelton Minor, a Koppenhágai Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője. Hozzáfűzte, tanulmányukban először bizonyítják be az egész világra kiterjedően, hogy az átlagosnál melegebb hőmérséklet rossz hatással van az emberi alvásra. Minor szerint ráadásul lehet, hogy csak a jéghegy csúcsa, amit leírtak.

A melegebb éjszakák miatt csökkent alvásidő hatalmas tömegeket érint. Egy 25 Celsius-fok feletti éjszakán egy egymilliós városban 46 ezerrel több ember alszik kevesebbet. „Ha megnézzük a jelenleg Indiában és Pakisztánban tapasztalható hőhullámot, akkor több milliárd emberről beszélünk, akiknek a körülmények miatt várhatóan jelentősen csökken az alvásideje” – mondta Minor.

A One Earth című folyóiratban publikált tanulmány a 2015 és 2017 között gyűjtött alvási és időjárási adatokat elemezte, és megállapította, hogy a magasabb hőmérséklet miatt később tudtak elaludni az emberek, és ez csökkentette az alvásidejüket. Az emberi testnek le kell hűlnie az elalváshoz, ez nagy melegben nehezebb. A nőknek átlagosan több a bőr alatti zsírszövetük is, ami lassabbá teszi a lehűlést. Az idősebb emberek köztudottan kevesebbet alszanak éjszaka, és rosszabb a testhőmérsékletük szabályozása, ami magyarázhatja a fogékonyságukat. A szegényebb országokban élők pedig kevésbé férnek hozzá az olyan hűtőberendezésekhez, mint az ablakredőnyök, a ventilátor és a légkondicionáló, ezért nagy melegben veszíthetnek az alvásidejükből.

A tanulmány kimutatta, hogy a melegebb éjszakák hatása az alvásra minden országban tetten érhető függetlenül attól, hogy hidegebb vagy melegebb az éghajlat. A meleg alvásra gyakorolt hatása egyértelmű volt, amikor az éjszakai hőmérséklet 10 fok fölé emelkedett.
Minor aggasztónak nevezte, hogy az alvásidő csökkenése a melegebb éghajlaton élőknél is jelentkezett a hőmérsékletemelkedés minden fokával, holott arra számítottak, hogy ezek az emberek jobban alkalmazkodnak.

A tanulmány arra figyelmezteti a politikai döntéshozókat, hogy gondoskodniuk kell a városok, települések és épületek meleghez való alkalmazkodásáról, és az emelkedő hőmérséklet egészségügyi hatásainak csökkentéséről. Minor hangsúlyozta, hogy az alacsonyabb jövedelműek alulreprezentáltak a kutatásban, az alváskarkötőket főleg középkorú, tehetősebb emberek viselték, akik kevésbé voltak kitéve a meleg időnek. A szakember szerint további kutatásokra van szükség, különösen azokon a helyeken, amelyek már most is a világ legmelegebb térségei közé tartoznak, mint például Afrika, Közép-Amerika és a Közel-Kelet nagy része.