A túlzott alkoholfogyasztás káros hatásairól
Módosítva: 10/9/2024 2 perc FüggőségekAlkoholemésztésSzív- és érrendszerÖsszes cikk
A huzamosabb időn keresztül fennálló, rendszeres alkoholfogyasztás súlyos károsodásokat okoz az egyén fizikai, pszichés állapotában, a közösségi életében, a tágabb környezet szociális-társadalmi jellemzőiben.
Az alkoholos italokban megtalálható etil-alkohol az anyagcsere folyamatok során keletkező acetaldehid károsító hatásának köszönhetően potenciális sejtméregnek tekinthető, mely a szervezet minden sejttípusára jelentős károsító hatást fejt ki. Az alkohol a szívizmot direkt károsítja, aminek az eredménye szívritmuszavarok és az alkoholos dilatatív kardiomiopathia kialakulása. Ez utóbbi lényege, hogy a szívizom összehúzódó képessége csökken, a szívkamrák kitágulnak, a szív mérete jelentősen megnő. A szív funkciója károsodik, légszomj, következményes terhelhetőség- és munkaképesség csökkenés alakul ki. Az alkoholisták leggyakoribb halálokának tekinthető. A mértéktelen alkoholizálás kóroki tényező a magas vérnyomás, a szívinfarktus és az agyi erek trombózisának, az agyi infarktusok kialakulásában. A vérképzésben zavar támad, a beteg vérszegénnyé válik. A nagyivók 90 százalékánál megtalálható az anémia makrocyter, azaz az átlagosnál nagyobb kóros vörösvérsejtek - írja a webbeteg.hu.
Az anyagcsere felborul, melyben szerepet játszik az alkoholbeteg beszűkült, értékes tápanyagokat nélkülöző táplálkozása. Jelentősen emelkedik az elhízás, a cukorbetegség, a csontritkulás kockázata, emelkedik a vér koleszterin- és zsírsavszintje. Az alkoholfogyasztás hypoglikaemiára (a vércukorszint kóros lecsökkenésére) hajlamosít, mely súlyos esetben kómát, halált okozhat. A májkárosodás miatti fehérjeanyagcsere-eltérések vérzékenységhez vezetnek. Régi megfigyelés, hogy az alkoholbetegek körében az átlagosnál sokkal gyakoribb a tuberkolózis előfordulása. Hogy ez az alkoholfüggők általános védekezőképességének vagy az általában együttesen jelentkező szociális leromlásnak tulajdonítható, az nem kellőképpen tisztázott.
Az alkohol kóros mennyiségű fogyasztása az emésztőrendszer összes szintjét károsítja. A szájüreg, a gége, a nyelőcső, a gyomor, a máj és a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatos betegségeinek kockázatát jelentősen emeli. Az alkoholtartalmú italok fogyasztása okolható a szájüregi és gégerákok 50 százalékáért, a nyelőcsőrákok 75, az elsődleges májrákok 35 százalékának kialakulásáért. A Mallory-Weiss-szindróma, mely felső tápcsatornai vérzést okoz, szintén legtöbbször alkoholizmus miatt alakul ki. A krónikus alkoholfogyasztás fő okozója lehet még a gastritisek, a gyomorfekélyek, a hepatitisek, a zsírmáj, a májzsugor és a hasnyálmirigy gyulladásában. Nagy mennyiségű egyszeri alkoholfogyasztás akut gastritist, akut hepatitist és akut pancreatitist válthat ki. A májzsugor rettegett kísérője a nyelőcső falában futó vénák kitágulása, megrepedése, mely gyakran halálos kimenetelű.
Az alkoholisták szexuális tevékenysége nagymértékben beszűkül, az emlő megnövekedik a férfiaknál (gynaecomastia), heresorvadás és impotencia alakulhat ki. A magyar lakosság összes daganatos betegségének 3 százaléka alkoholizmus miatt alakul ki. Egyes irodalmi adatok arra utalnak, hogy az alkohol növeli az emlőrák kockázatát is. Várhatóan a közeljövőben számos más daganattípusról is bebizonyosodik majd ugyanez, hiszen az alkohol általános sejtméregnek tekinthető, melynek rákkeltő szerepe ma már nyilvánvaló. Terhes anyák nagymérvű alkoholfogyasztása koraszülést és/vagy a magzat károsodását okozza. Az újszülött testtömege alacsony, hossza jelentősen elmarad az átlagostól, méhen belüli retardáció jelei figyelhetők meg. Nem ritka a microcephalia (az agy méretbeli növekedésének elmaradása, mely akár életképtelenséget is okozhat). Legtöbbször 60-as IQ-nak megfelelő mentális retardáció jelentkezik. Ezeknél a gyermekeknél a későbbiekben testi rendellenességek, illetve pszichés és magatartásbeli zavarok is felléphetnek.
Az alkoholbetegekre a szenvedélybetegség összes viselkedésbeli eltérése jellemző, kezdve a szer felkutatásának központi szerepétől az érzelmi élet elsivárosodásáig. A személyiség súlyos torzulása következik be. Alkoholisták körében gyakori a depresszió (mint kiváltó ok és mint következmény is), az öngyilkosság (melyek az átlagosnál nagyobb arányban lesznek befejezettek). Felléphet alkoholos pszichózis, mely a megfelelő pszichiátriai kórkép jellegzetességeit hordozza, gyakori hallási hallucinációkkal, melyek üldöztetéses jellegűek és a beteg agresszív vagy paranoid viselkedését válthatják ki. Az alkoholbeteg személy társas kapcsolataira az elsivárosodás jellemző. A családi kötelékek lazulnak, sok esetben válást, a családok felbomlását okozva. A beteg gyakran elveszíti munkáját, kikerül a munkaerőpiac látóköréből.
Forrás: webbeteg.hu
Az anyagcsere felborul, melyben szerepet játszik az alkoholbeteg beszűkült, értékes tápanyagokat nélkülöző táplálkozása. Jelentősen emelkedik az elhízás, a cukorbetegség, a csontritkulás kockázata, emelkedik a vér koleszterin- és zsírsavszintje. Az alkoholfogyasztás hypoglikaemiára (a vércukorszint kóros lecsökkenésére) hajlamosít, mely súlyos esetben kómát, halált okozhat. A májkárosodás miatti fehérjeanyagcsere-eltérések vérzékenységhez vezetnek. Régi megfigyelés, hogy az alkoholbetegek körében az átlagosnál sokkal gyakoribb a tuberkolózis előfordulása. Hogy ez az alkoholfüggők általános védekezőképességének vagy az általában együttesen jelentkező szociális leromlásnak tulajdonítható, az nem kellőképpen tisztázott.
Az alkohol kóros mennyiségű fogyasztása az emésztőrendszer összes szintjét károsítja. A szájüreg, a gége, a nyelőcső, a gyomor, a máj és a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatos betegségeinek kockázatát jelentősen emeli. Az alkoholtartalmú italok fogyasztása okolható a szájüregi és gégerákok 50 százalékáért, a nyelőcsőrákok 75, az elsődleges májrákok 35 százalékának kialakulásáért. A Mallory-Weiss-szindróma, mely felső tápcsatornai vérzést okoz, szintén legtöbbször alkoholizmus miatt alakul ki. A krónikus alkoholfogyasztás fő okozója lehet még a gastritisek, a gyomorfekélyek, a hepatitisek, a zsírmáj, a májzsugor és a hasnyálmirigy gyulladásában. Nagy mennyiségű egyszeri alkoholfogyasztás akut gastritist, akut hepatitist és akut pancreatitist válthat ki. A májzsugor rettegett kísérője a nyelőcső falában futó vénák kitágulása, megrepedése, mely gyakran halálos kimenetelű.
Az alkoholisták szexuális tevékenysége nagymértékben beszűkül, az emlő megnövekedik a férfiaknál (gynaecomastia), heresorvadás és impotencia alakulhat ki. A magyar lakosság összes daganatos betegségének 3 százaléka alkoholizmus miatt alakul ki. Egyes irodalmi adatok arra utalnak, hogy az alkohol növeli az emlőrák kockázatát is. Várhatóan a közeljövőben számos más daganattípusról is bebizonyosodik majd ugyanez, hiszen az alkohol általános sejtméregnek tekinthető, melynek rákkeltő szerepe ma már nyilvánvaló. Terhes anyák nagymérvű alkoholfogyasztása koraszülést és/vagy a magzat károsodását okozza. Az újszülött testtömege alacsony, hossza jelentősen elmarad az átlagostól, méhen belüli retardáció jelei figyelhetők meg. Nem ritka a microcephalia (az agy méretbeli növekedésének elmaradása, mely akár életképtelenséget is okozhat). Legtöbbször 60-as IQ-nak megfelelő mentális retardáció jelentkezik. Ezeknél a gyermekeknél a későbbiekben testi rendellenességek, illetve pszichés és magatartásbeli zavarok is felléphetnek.
Az alkoholbetegekre a szenvedélybetegség összes viselkedésbeli eltérése jellemző, kezdve a szer felkutatásának központi szerepétől az érzelmi élet elsivárosodásáig. A személyiség súlyos torzulása következik be. Alkoholisták körében gyakori a depresszió (mint kiváltó ok és mint következmény is), az öngyilkosság (melyek az átlagosnál nagyobb arányban lesznek befejezettek). Felléphet alkoholos pszichózis, mely a megfelelő pszichiátriai kórkép jellegzetességeit hordozza, gyakori hallási hallucinációkkal, melyek üldöztetéses jellegűek és a beteg agresszív vagy paranoid viselkedését válthatják ki. Az alkoholbeteg személy társas kapcsolataira az elsivárosodás jellemző. A családi kötelékek lazulnak, sok esetben válást, a családok felbomlását okozva. A beteg gyakran elveszíti munkáját, kikerül a munkaerőpiac látóköréből.
Forrás: webbeteg.hu
A huzamosabb időn keresztül fennálló, rendszeres alkoholfogyasztás súlyos károsodásokat okoz az egyén fizikai, pszichés állapotában, a közösségi életében, a tágabb környezet szociális-társadalmi jellemzőiben.