A negatív gondolatok „fertőzőek”

Sőt: a negatív gondolkodással emelkedik a depresszió kockázata, amire az említett időszakokban ugyancsak fogékonyabbak vagyunk az eredmények alapján. A tanulmány elkészítéséhez a szakértők 103 szobatárs-párost vizsgáltak meg elsőéves egyetemisták közül. Kognitív sérülékenységükre voltak kíváncsiak, amely azt mutatja meg, hogy hajlamosak-e a negatív eseményeket saját hibaként megélni, ami ilyen helyzetekben még több viszontagsághoz vezet. A magas kognitív sérülékenységhez a depresszió magasabb kockázata is társul.

„Rájöttünk, hogy a résztvevők kognitív sérülékenysége erős összefüggésben van a szobatársukéval, és fordítva” – összegezték a kutatók. A párokat véletlenszerűen válogatták össze, nem pedig választásos alapon. A kölcsönhatás megmutatkozásához mindössze három hónapos együttélésre volt szükség.

Az értekezésből az is kiderült, hogy azok körében, akiknél az egyetem első három hónapja során a kognitív sérülékenység emelkedett, fél év alatt csaknem kétszeresére nőtt a depressziós tünetek előfordulása azokhoz képest, akik nem lettek borúlátóbbak. A negatív hatás stresszhelyzetben még erősebb volt.

A szakirodalom korábban azt feltételezte, hogy a kognitív sérülékenység nem változik a korai kamaszkort követően. Az új eredmények azonban rácáfolnak erre: a nagymértékű változások az életben módosíthatják ezt a jellemvonást. A kutatók megjegyezték, hogy genetikai, biológiai és környezeti faktorok is szerepet játszhatnak ennek alakulásában.

További kísérletek szükségesek ahhoz, hogy fény derüljön rá, hogyan változhat a kognitív sérülékenység az élet folyamán, hiszen az elsőéves egyetemisták speciális élethelyzetben vannak. „Az általunk megfigyelt tendencia egybeesik több pszichológiai és biológiai tanulmány eredményeivel, miszerint felnőttkorban is változhatunk” – magyarázták a szakértők. A tanulmány a Clinical Psychological Science című szakfolyóiratban jelent meg.

forrás: https://semmelweisfigyelo.hu