A betegség úgy keletkezik, hogy a magas purintartalmú ételek elfogyasztása után a szervezetben megemelkedik a húgysav szintje. A húgysav egy nem túl jól oldódó vegyület, amely bizonyos koncentráció felett kicsapódik a vérben és húgysavkristályok formájában lerakódik, elsősorban az ízületekben, de akár a bőr alá is, nagy, fájdalmas csomókat képezve. A fellépő gyulladás következtében az ízületet alkotó csontok is károsodhatnak, ami maradandó mozgásszervi betegségeket okozhat. Ez az a helyzet, amikor már a húgysavszint rendezését követően sem múlnak el teljesen az ízületi panaszok.
Valódi ragadozókban a purinok lebontása nem áll meg a húgysav szintjén, ezért az ő esetükben köszvény soha nem fordulhat elő (a szervezetükben az urikáz nevű, speciális enzim a húgysavat tovább bontja – az emberi szervezetből ez hiányzik).
Kórósan magas húgysavszint azonban nem csak akkor alakulhat ki, ha valaki túl sok húst (belsőséget), tehát magas purintartalmú ételeket eszik. Másik lehetséges módja, ha fokozzuk a májban a húgysav szintézisét. Erre kiváló példa az alkohol. A néhai Apafi Mihály, Erdély fejedelme szerette a bort, meg is ivott úgy naponta tízliternyit. Ahogy a krónikás írta: „Úgy gőzölgött ki az feje tetejin az bor ereje.” Köszvényes volt, mint pl. Rákóczi Ferenc, (hatalmas tokaji birtokai voltak, a család a borkereskedésből gazdagodott meg), Mátyás király, Könyves Kálmán stb., hogy csak magyar királyainkat említsük.
A húgysav a vizelettel távozik a szervezetünkből. Súlyos veseelégtelenségben a vizelettel történő húgysavkiválasztás lecsökken, ezért még normális purinbevitel mellett is kialakulhat a köszvény. Ha valakit súlyos trauma ér, melynek következtében sok sejtje elpusztul, vagy valamilyen rosszindulatú daganatos betegsége van, ami miatt intenzív kemoterápiát vagy sugárterápiát kap, akkor szintén az elpusztuló sejtekből sok DNS, illetve ezek lebontásából sok purinvegyület keletkezhet, ami szintén nagyon megemelheti a húgysav szintjét a vérben.
Köszvény vonatkozásában külön felhívnám a figyelmet, hogy az egyébként nagyon egészséges halakban is nagyon magas a purintartalom, valamint a csokoládéban és a tenger gyümölcseiben is. Bizonyos növények is sok purinvegyületet tartalmaznak, ilyenek a bab, borsó, lencse.
Az alkoholról már láttuk, hogy fokozza a májban a húgysav szintézisét, bár a bor purinvegyületeket alig tartalmaz. Ebből a szempontból veszélyesebb a sör, mert az nem csak az alkoholtartalma következtében hajlamosít a köszvényre, hanem önmagában is sok purinvegyületet tartalmaz.
A köszvény minden ízületünket megtámadhatja, de leggyakoribb a nagylábujj ízületének begyulladása alig tűrhető fájdalommal (podagra). Később a betegség ráterjedhet a kéz kis ízületeire (chriragra), de akár a könyökre is.
A bőr alatt képződő, húgysavkristályok alkotta csomók kifakadhatnak és a húgysavkristályoktól így szabadulhat meg a szervezet (ma már ilyet nem látni, de a régi leírásokban ezt mindig megemlítették). A betegség rohamokban jelentkezik, ezek ma már gyógyszeresen kezelhetők. De a legfontosabb a táplálkozás megváltoztatása, beleértve az alkohol fogyasztását is. A magas húgysavszint önmagában, köszvényes ízületi fájdalom nélkül is veszélyes: férfiakban másfélszeresére, míg nőkben háromszorosára növeli egy esetleges infarktus valószínűségét.
A húgysavszint változó. Lehet, hogy valakinél a mérés időpontjában normális az érték, mégis köszvényes, mert pár nappal korábban az érték akár a duplája is lehetett a méréskor kapottnak.
Tehát a köszvény nem a „királyok betegsége”, hanem a túlzott táplálkozásé, az egészségtelen étrendé, a túlzott alkoholfogyasztásé, illetve ritkább esetben sújthatja a kór a vesebetegeket, ill. a daganatos betegeket is (náluk azonban soha nem szokott kialakulni, mivel a kezelőorvos ennek tudatában olyan gyógyszert ad a terápia alatt, ami megakadályozza a húgysavszint kóros megemelkedését).