A gyógyhatásúnak hirdetett termékek lehetséges veszélyeiről

Az utóbbi években az érdeklődés középpontjába kerültek az ún. bio-élelmiszerek, és kezdjük ismét felfedezni a gyógynövények kedvező hatását. Kisebb-nagyobb egészségügyi problémáikra sokan inkább természetes eredetű készítményeket
alkalmaznak a gyógyszeres terápia helyett vagy mellett, annak kiegészítéseként.



A megváltozott táplálkozási szokások és az az egészségesebb termékek iránti növekvő igény segíti az étrend-kiegészítők széles körben való elterjedését, ám ez a jelenség annak a veszélyét is magában hordozza, hogy engedély nélküli, illegális, esetleg hamisított termékek is elérhetővé válnak a hazai fogyasztók számára.

Ezen készítmények megjelenésükben gyakran a gyógyszerekre emlékeztetnek: tabletta vagy kapszula formában, színes dobozba csomagolva, védjegyzett néven kerülnek a boltokba, a web-áruházak virtuális polcaira, vagy éppen a csomagküldő szolgálatok áruválasztékába. Összetételük eltér a hagyományos élelmiszerekétől és nem tartoznak a gyógyszer, illetve gyógytermék kategóriába sem, mivel nem felelnek meg az e termékekkel szemben támasztott szigorú jogszabályi követelményeknek (bizonyított hatékonyság, garantált minőség, egészségi szempontból ártalmatlanság).

Mégis, egyre növekszik az a veszélyes tendencia, hogy a reklámok gyógyulást, életminőséget javító – súlycsökkentő, potencianövelő, mellnövelő, stb. – hatást ígérnek, sőt, súlyos, krónikus betegekben indokolatlanul reményt keltenek, annak ellenére, hogy jogszabály tiltja e termékek reklámozása során a betegséget megelőző vagy gyógyító hatás feltüntetését (lásd 37/2004. /IV. 26./ ESzCsM rendelet az étrend-kiegészítőkről).

Az étrend-kiegészítők (hazai vagy import termékek) nyilvántartásba vétele az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) hatáskörébe tartozik. A forgalmazás bejelentéshez kötött ugyan, de az eljárás nem követeli meg szakmai dokumentáció, ezen belül vizsgálati eredmények benyújtását és a deklarált hatás bizonyítását.

Számos esetben azzal a gyakorlattal szembesülünk, hogy a legálisan táplálék-kiegészítőként bejelentett és nyilvántartásba vett termék hirdetésében már szántszándékkal a félrevezető információ jelenik meg a készítmény gyógyító hatását illetően.

A súlycsökkentő tabletták esetében szakmailag nem megalapozottak például az olyan állítások, mint a „Minden egyes szem tabletta bevételével egy kilogrammal kevesebb lesz!”, vagy a „Teljesen természetes módon, erőfeszítések és mellékhatások nélkül megszabadulhat kilóitól”. Még gyógyszerként sem került soha törzskönyvezésre olyan készítmény, amely ilyen markáns hatással rendelkezne – amennyiben viszont a termék bizonyítottan az ígért hatással rendelkezik, élelmiszerként való forgalmazása, illetve ellenőrzés, valamint orvosi kontroll nélkül történő alkalmazása súlyos egészségügyi kockázatot jelenthet.

Még elítélhetőbb az a gyakorlat, amikor semmilyen engedélyt nem szerez be a forgalmazó, sőt, pl. egy külföldön betiltott, hatástalannak ítélt terméket rákellenes hatással ajánl és terjeszt a hazai lakosság körében. Az ilyen ügyekben a büntető feljelentésnek is helye van.

A jelenlegi szabályozás mellett az OGYI intézkedési lehetősége kizárólag annak megállapítására szorítkozik, hogy a vizsgálatba vont reklám jogellenes-e abból a szempontból, hogy csak gyógyszerek esetében elvárható hatást tulajdonít az adott, gyógyszernek nem tekinthető terméknek. Rengeteg bejelentés, panasz érkezik az intézethez különféle „csodaszerekkel” kapcsolatban, amelyekben a segítségüket és eljárás indítását kérik. Az intézetből minden esetben továbbítják ezeket az eljárási jogkörrel rendelkező hatóságnak.

Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvényben meghatározott hatóságok (ÁNTSZ, OÉTI) végzik az étrend-kiegészítők ellenőrzését, de a fogyasztók megtévesztése jogcímén hatáskörrel rendelkezik a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, valamint a Gazdasági Versenyhivatal is, amely hatóságok az egyéb termékeket is érintő eljárásaik lefolytatása során az OGYI szakvéleménye alapján hozzák meg döntésüket. Adatok hiányában a társhatóságoknak adott szakvéleményben az OGYI szakemberei csak azt állapíthatják meg, hogy a reklám olyan hatást tulajdonít-e az adott terméknek, amely attól nem várható. Kiemelten szerepel a szakvéleményben az ilyen készítmények fogyasztóit veszélyeztető egészségügyi kockázat hangsúlyozása.

Rendkívül fontos, hogy meggyőződjünk a terméket ismertető, illetve hirdető információk hitelességéről, mielőtt ilyen „csodálatos” hatással bíró terméket nagy összegért megvásárolnánk. Minden esetben kérdezzük meg az egészségügyi szakember véleményét, tájékozódjunk a hatóságok honlapjain és kövessük figyelemmel a publikált szankcionáló eljárásokat.

forrás www.ogyi.hu