Bár a betegség közismert neve házipor-allergia, de a tünetek kiváltója mégsem a lakásokban megtalálható por, hanem egy apró élőlény, a poratka, annak is az ürüléke.
A fűtési időszakban a szárazabb levegő miatt a textileken: padlószőnyegen, takarókon, függönyökön, plüssállatokon jobban megtapadnak ennek széttöredezett szemcséi, majd időről-időre a levegőbe jutva belélegzés útján okozzák az allergiás tüneteket.
Az atkák az emberi testről levált hámsejtekkel táplálkoznak, ezért leginkább az ágyban telepszenek meg – mondja dr. Kraxner Helga. Hozzáteszi: teljesen nem lehet atkamentessé tenni a lakásokat, azonban a számukat drasztikusan csökkenteni lehet alapos takarítással, nedves portörléssel.
Fontos, hogy hepafilteres porszívót használjanak az arra érzékenyek, mert a nem megfelelő szűrővel rendelkező háztartási gépek visszaengedik az allergéneket a levegőbe. A házipor-allergiás embereknek érdemes a lakásukban minél kevesebb porfogó tárgyat tartaniuk, és fontos, hogy mosható textilanyagokat használjanak, a levegőt pedig ne fűtsék fel túl melegre – emeli ki a szakember.
Magyarországon az allergiások kisebb része szenved porallergiában, a betegség sok esetben azonban nem derül ki, hiszen egy krónikus orrdugulással nem mindenki keresi fel az orvost.
Allergiavizsgálatra pedig abban az esetben kerül sor, ha a részletes kórtörténet és a fizikális vizsgálat alapján az allergiás nátha gyanúja felmerül. Az adjunktus hozzáteszi: a hatékony terápia kialakítása csak ezután kezdődhet, első körben életmódbeli tanácsokkal, tüneti kezeléssel, amely antihisztamin-készítmények, súlyosabb esetben allergia elleni orrspay, ritkán szemcsepp használatából áll. Oki kezelésként szóba jöhet immunterápia is.
Praktikus tanácsok házipor-allergiásoknak
Soha ne a hálószobában vegyék le az utcai ruhát, ne ott fésülködjenek, ne tartsanak ott szobanövényt, és 20 Celsius fok alatt legyen a hőmérséklet. A plüssállatokat atkamentesítsék rendszeresen: helyezzék őket egy zacskóba a mélyhűtőbe, majd néhány óra elteltével vegyék ki és jól porszívózzák át.